Theologia - Hittudományi Folyóirat 4. (1937)
Rónay György: Monoszlói András
182 IRODALOM — LITERATUR — BULLETIN A könyv áttanulmányozása után egy hatalmas piramis áll szemünk előtt, melyet az emberi lélek a sokféle vallási rendszerből emelt. És e piramis csúcsán ott látjuk ragyogni eszméinek tisztaságával és fönségével a krisztusi vallást. Az anyag tarka változatossága közepette is mindig ugyanazt a kereső, kétségek közt vergődő, hazájába kívánkozó, bűnbánó, tisztulásért, bűnbocsátásért esengő emberi lelket szemléljük. Megismerjük ennek a léleknek legelevenebb és legnemesebb törekvéseit, melyeknek célbajutását éppen a vallástörténet tanítása szerint, megnyugtató módon csak a keresztény vallás tanításai, törvényei és kultusza biztosítják. Hálásak vagyunk Kühárnak, hogy a hangyaszorgalommal összegyűjtött és kiváló készséggel rendszerbe állított, szinte felmérhetetlen anyaghalmazon keresztül megláttatta velünk ezt a lenyűgöző igazságot. A szerző tudatában van annak, hogy nagy fába vágta fejszéjét. Az I. kötet ismertetésénél (1. Theologia, 1936. 279. skk. 1.) mi is hangsúlyoztuk a feladat komolyságát és súlyosságát. A nehézségek több oldalról torlódnak. Már az anyag bősége és számos részletkérdés kidolgozatlan volta nehezíti a feladatot. Egységes és kimerítő képet a vallás történetéről majd csak akkor tudunk majd kapni, ha sok-sok részletmunka után sikerült megállapítani a belső összefüggéseket, kibogozni a vallási megnyilvánulások mélyén szaladó szálakat, főleg azokat, melyek az egyes vallási rendszereket összefűzik egymással és a primitív vallásokkal. Kühár könyvének egyik értéke éppen az, hogy a primitív vallásokon módszeresen iskolázott szemmel tekintett bele az egyes vallási rendszerek szerkezetébe és azok elemeit így egységes szempont alatt sikerült neki szemléltetnie. Célkitűzését tekintve szinte nagy nehézségek előtt állott a szerző. A Szent István Könyvek jellegéhez és céljához mérten a művelt olvasóközönség számára kívánt összefoglaló képet adni a vallások történetéről. Ezzel kapcsolatban megint csak hangsúlyoznunk kell (amint már az I. kötet ismertetésénél is megtettük) : az ilyen természetű összefoglaló művek megírásánál az a lényeg, hogy azt az 1—2 legkiválóbb szakmunkát konzultáljuk, mely a szóbanforgó tárgykör anyagát, a legújabb eredmények figyelembevételével, tudományos tárgyilagossággal kimerítően dolgozza fel. Ha ez sikerül is — amint azt Kühár jelen munkájáról általánosságban meg kell állapítanunk —, még mindig kísért az a lehetőség, hogy az illető szakmunka írójának figyelmét elkerülte egy-egy újabb megállapítás. Sőt az sincs kizárva, hogy ki nem forrott egyéni vélekedések mint az exakt tudomány tételei kerülnek a nyilvánosság elé. Szakember könnyen eligazodik a kérdésben, a be nem avatottak azonban tévedésbe jutnak. Kühár könyvéről azt kell mondanunk, hogy egészben véve helyesen igazít el a felvetett problémák tág mezején. Megállapításai általánosan szakszerűek és helytállók. Hogy itt-ott egy-egy elavult nézet maradt meg, avagy egy-egy merő teória a tudományos tétel mezében jelenik meg, ilyen óriási anyagnál nem csodálatos. így pl. elkerülte a szerző figyelmét, hogy a krétai Zeus tulajdonképpen az ősi Dionysos-Sabazios (15. L).
