Theologia - Hittudományi Folyóirat 4. (1937)
Kontor Lajos: Az egyházi javadalombetöltés szabályozása a háború utáni konkordátumokban
148 KONTOR LAJOS porosz konkordátum, hogy a plébániákon segédlelkészként olyanok is alkalmazhatók, akiknek kisebb képzettségük van. A szabadon adományozható plébánia végleges betöltése után a püspök köteles a kinevezett lelkész személyi adatait annak megállapíthatása céljából az állami hatósággal közölni, hogy a javadalmas állampolgárság és képzettség tekintetében megfelel-e a konkordátum kikötéseinek. A bajor (14. §. 3.), a lengyel (20), a litván (18) és az olasz (21) konkordátumokban a kormány részére biztosított jogok (tiltakozás a kinevezés ellen vagy a kinevezés hatálybalépésének az értesítéstől számított 30 napig való függőben tartása) Poroszországban nem kerülnek alkalmazásra, már csak azért sem, mert itt a közlésnek a kinevezés után kell történnie, míg az előző konkordátumok a közlést a kinevezés előtt kívánják meg. Poroszországban a püspök által szabadon adományozható plébániákon kívül van kevésszámú állami kegyuraság alatt álló plébánia is. Ezek betöltésének jogát az összeomlás előtt az uralkodó gyakorolta. Bár a háború utáni porosz alkotmány (137. pont, 3. §.) kimondja, hogy az egyházak az állam és a községek közbenjötte nélkül szabadon tölthetik be tisztségeiket, továbbá az alkotmány 83. cikkelye szerint «a kegyúri jog azok kívánságára, akiket érdekel, azonnal megszüntetendő, amint a kegyúri kötelezettségek pénzben megváltattak», a porosz konkordátum 11. pontja a kegyúri plébániák betöltésénél mégis jogokat biztosít az államnak s eszerint mindaddig, amíg az alkotmány most hivatkozott 83. cikkelye alapján új megegyezés nem jön létre, az állami kegyúri jog alapján történő prezentációnak az illetékes állami hatóság részéről csakis a püspök meghallgatása után, külön meghatározandó utasítás szerint kell történnie. A badeni konkordátum 4. pontjának 2. bekezdése szerint minden egyházi hivatalt az érsek tölt be, kivéve a kegyúri javadalmakat, amelyek betöltésénél a kánonjog alkalmazandó. Az egyházi törvénykönyv 1453. kánonjának §. 1. n. 1. 2. rendelkezéseit Baden területén a konkordátum hatályon kívül helyezi.1 Az osztrák konkordátum 11. pontja szintén elismeri az egyházi hatóságok javadalomadományozási jogát, de érvényben tartja a kánoni jogcímeken nyugvó kegyúri és prezentáló jogosítványokat is. Ha az államot vagy valamelyik szervét kegyúri jog illeti meg, a bemutatás a püspök hármas jelölése alapján történik. A plébániai javadalom betöltése után a püspöknek azonnal értesíteni kell a kormányt. Hasonló ez a kikötés a bajor (14. §. 3.), a lengyel (21), a litván (19) és a porosz (11) konkordátum idevágó rendelkezéseihez. 1 A hivatkozott és elől már idézett kánon szerint, ha olyan javadalom üresedik meg, amelynek élvezője a pápai Curia tagja, bár csak címében is — pl. pápai prelátus vagy pápai kamarás — avagy a javadalmas Rómában hal meg, a javadalmat a pápa tölti be. Ezt a rendelkezést később hatályon kívül helyezték egész Németország területén.