Theologia - Hittudományi Folyóirat 4. (1937)
Kontor Lajos: Az egyházi javadalombetöltés szabályozása a háború utáni konkordátumokban
AZ EGYHÁZI JAVADALOMBETÖLTÉS SZABÁLYOZÁSA 149 Az állampolgárságot — az állami fizetéskiegészítésre való hivatkozással — az osztrák konkordátum is megköveteli ügy a püspöktől és a káptalan tagjaitól, mint a plébánostól, továbbá a nyilvános iskolák hittanáraitól és mindazoktól, akik állami fizetéskiegészítést kapnak. A németországi konkordátumok rendelkezéseihez hasonlóan itt is elő van írva legalább három évi teológiai tanulmány, mégpedig bármelyik németnyelvű avagy római egyházi főiskolán. Kivételt az állammal egyetértésben lehet tenni. Az állampolgárság elveszítése maga után vonja a papnak az egyházi hivatalból való eltávolítását, hacsak az Egyház és az állam máskép nem intézkednek. (Ez a rendelkezés más konkordátumban nem fordul elő.) Széküresedés idején a javadalmat a kánonjog szerint kell kezelni, kivéve ha ennek a javadalomnak a vallásalapból, vagy az államtól szolgáltatásokra van igénye ; ekkor a széküresedés alatti bevételek a vallásalapba folynak be. Ez a rendelkezés az 1855. évi osztrák konkordátum 32. pontjába foglalt rendelkezés érvényének a meghosszabbítása. Ha vitás, hogy valamely javadalom betöltésére a püspök vagy a kegyűr jogosult-e, a konkordátumhoz csatolt pótjegyzőkönyv szerint az egyházi törvénykönyv alapján az egyházi hatóság dönt. Kontor Lajos.
