Theologia - Hittudományi Folyóirat 4. (1937)
Kontor Lajos: Az egyházi javadalombetöltés szabályozása a háború utáni konkordátumokban
142 KONTOR LAJOS kivéve, ha az alapítási törvény mást mond, avagy pápai rezerváció (jogfenntartás) esete forog fent (can. 403). A bajor konkordátum 14. pontjának 2. §-a szerint a káptalani méltóságok betöltése a kánonjog szerint a Szentszék kinevezésével történik. A kanonoki stallumok betöltésének szabályozásánál a konkordátum alapelveiben honorálja az 1817. évi konkordátum rendelkezéseit. Eszerint ugyanis az év páratlan hónapjaiban a király, a páros hónapokban pedig a püspök és a káptalan felváltva töltötték be a megüresedett káptalani stallumokat, míg az új konkordátum szerint a betöltési jogot felváltva a káptalan meghallgatásával a püspök, illetőleg a következő esetben választás útján a káptalan gyakorolja. Tehát a konkordátum módosítva meghagyja itt a köztörvénytől eltérő privilégiumot. A bajor konkordátum 10. pontja szerint a 70 éven felüli vagy már szolgálatképtelen kanonok mellé az állammal egyetértésben utódlási joggal koadjutor rendelhető, aki az államtól a státusbeli kanonok járandóságát kapja.1 A cseh konvenció nem beszél a javadalmak betöltéséről, a tényleges helyzet azonban szöges ellentétben áll a ma érvényes kánonjoggal. A káptalani méltóságok és a kanonokok kinevezését — a régi szokásjog (amit a 403. kánon kifejezetten érvénytelenít) és a kongrua folyósítása címén — a kormány magának vindikálja (77z. pr. Qu. sehr. 1932.634.). A román konkordátum 11. pontjának 1. §-a a székesegyházi káptalanok részére azt a jogi állapotot rögzíti meg, amelyben azok a konkordátum kötésekor voltak. A 2. §. megköveteli a román állampolgárságot, bár a román kormánnyal közös egyetértésben kivételt tehet a Szentszék. A porosz konkordátum 8. pontja szerint a káptalani méltóságokat a Szentszék tölti be, mégpedig ha két méltóság van, az egyiket (Dom- probstei) a káptalan, a másikat (Domdekanat) a megyéspüspök előterjesztésére, ha pedig csak egy méltóság van, a betöltés felváltva a káptalan vagy a püspök előterjesztésére történik. A kanonoki stallumokat — 1 Hogy ne legyen túlsók a 70 éven felüli és munkaképtelen kanonok, akik mellé koadjutort kell adni, az állam tehermentesítése céljából a bajor kormány kezdeményezésére a bajor püspöki kar kimondotta, hogy 55 évnél idősebb klérikust nem nevez ki kanonokká. Még egy érdekes döntést provokált a bajor kormány. Az 1435. kánon szerint ugyanis, ha valamely javadalom birtokosa a római pápai Kúriához tartozik, bár csak címénél fogva is (pl. pápai kamarás) s meghal vagy más javadalomba helyeztetik, avagy lemond, a megüresedő javadalmat a pápa tölti be. Ennek következtében pl. ha olyan kanonokot nevez ki püspökké a pápa, aki pápai prelátus vagy kamarás, a megüresedő kanonokságra is a pápát illeti a kinevezési jog, még ha a konkordátum eltérő rendelkezéseket is tartalmaz. Hogy ilyenformán a pápai rezervációk (kinevezés-fenntartások) el ne szaporodjanak, a Szentszék az 1435. kánonban biztosított kinevezési jogáról a bajor kormány kérésére lemondott és a megüresedő bajorországi kanonoki stallumok ilyen esetekben is a konkordátum rendelkezései szerint töltetnek be. (Archiv für Kath. Kirchenrecht, 1932. 495. Krieg.).
