Theologia - Hittudományi Folyóirat 3. (1936)
Szörényi Andor: Az ószövetségi imák közötti hasonlóság okai
88 IRODALOM — LITERATUR — BULLETIN Szent Pál nagyszerű apostoli munkásságát a nagy, romlott erkölcsű hellén világvárosban (VII—XVII.). A 3. fejezet elénk állítja azokat a körülményeket, amelyek Szent Pált Kor. I. megírására késztették (XVIII—XXIII.), a következő fejezet pedig kimerítő elemzését adja Kor. I. tartalmának és tanainak. Kimutatja, hogy Pál tanítása nem függ sem a sztoikus bölcselettől, sem a pogány misztériumvallásoktól, sem a mandaizmustól, mint a vallástörténelmi iskola hívei (Reitzenstein, Bousset, Stahl) oly gyakran, de minden alap nélkül hangoztatták (XXIV—LL). Igen tanulságos az első pillanatra száraznak tetsző 5. fejezet, mely Kor. I. nyelvezetével és stílusával foglalkozik (LII—LXXV.). Kor. I. szókincse körülbelül 1000 szóra terjed, beleszámítva a tulajdonneveket és az idézetekben előforduló szavakat is. Ez a szókincs megegyezik a Koiné társalgási nyelvével ; túlnyomóak benne a mindennapi életben előforduló szavak. A Kor. I.-ben tárgyalt igen változatos anyag miatt aránylag több benne a hapax legomenon, mint Szent Pálnak többi levelében. Körülbelül 100 olyan szó van benne, mely az újszövetségben csak itt fordul elő, 115 olyan szava van, mely nem fordul elő Pálnak más levelében, és 33 olyan szóval találkozunk, mely nincs meg a Hetvenes görög fordításban. Egyetlen egy latinizmusa van : jiáxsWov (10, 25.), és ugyancsak egyetlen egy szemitizmusa : [lapàv á9-á vagy pápává ító (16, 22.). A ü-só; szó 103-szor, a yp'.oxíj szó 69—70-szer, a T/jaoaj szó 28-szor, a y.ûpioç szó 72-szer, az ézzXijala szó 22-szer olvasható a levélben. Jellemző, hogy Ef-ben az éJotXrjaía szóval csak 9-szer találkozunk, holott az a levél tüzetesen fejtegeti, hogy az egyház Krisztus misztikus teste. Figyelemreméltó a megegyezés Kor. I. és a pásztorlevelek szókincse között. Kor. I. Szent Pálnak legszebben stilizált levele. A hitből való megigazulás tanának ebben a levélben csak meglehetősen alárendelt szerepe van. Helyesen mondja Allo, hogy Schweitzernek mennyire nincsen igaza, ha azt állítja, hogy ez a tan a középpontja Pál apostol egész tanításának. Szent Pálnak alapvető tanítása Kor. I.-ben is ugyanaz, mint többi levelében : a Krisztussal egyesült élet. Az ószövetséget Kor. I. mintegy 25—30 alkalommal idézi, és pedig annak 10 vagy 12 könyvét. Az idézetek gyakorisága szerint ezek a könyvek így következnek: Móz. I., V., IL, IV. és talán III., íz., Zsolt., Jer., Óz., Zak., Jób és talán Mai. A 6. fejezet Kor. I. hitelességével és egységével foglalkozik (LXXVI— LXXXV.). Felsorakoznak az ősegyház tanúi Római Szent Kelementől Ter- tullianusig. A Kor. I. egységét tagadó szerzők közül Allo a legtöbbet foglalkozik a holland radikális kritikai iskolával, Couchoud-val, Delafosse-szal, J. Weisszel és Goguellel. Jellemző, hogy Kor. I. szétdarabolását még Jülicher is «abenteuerlich»-nek mondotta. Allo a legtöbb szerzővel együtt Efezust mondja Kor. I. megírása helyének, megírásának idejét azonban már 55 tavaszára teszi (LXXXVI— LXXXIX.). Ennek a (nézetünk szerint túlságosan korai) keltezésnek az az oka, hogy Allo Kor. I. és II. közé még egy elveszett, szigorú hangú levelet
