Theologia - Hittudományi Folyóirat 3. (1936)
Szijártó Nándor: Egy középkori misekönyvünk. I.
EGY KÖZÉPKORI MISEKÖNYVÜNK 57 sorai), vagy más néven a könyv explicit-je világosan jelzi a könyv korát : «Finit missale secundum chorum alme ecclesie Quinqueecclesiensis. Impressum Venetijs impensis Johannis Paep librarij budensis. Anno MccccXcIX. VIII. kal. maij». Azaz : 1499 április 24-ikén készült Velencében, Pap János budai könyvárus költségén. Ősnyomtatvány, a nyomtató művészet bölcsőkorából, körülbelül 50 évvel azután, hogy Gutenberg a nyomtatást feltalálta. Ha tehát a nyomtatás kora 1499, ez annyit jelent, hogy kéziratos formában már legalább a XIII. század elejétől kezdve az egyházmegye használatában szerepelt. Kár, hogy kéziratos példányai a könyvnyomtatás lázában a kézírás lebecsülésének következtében elvesztek. Ezidőszerint az egész világon mindössze négy példányát ismeri a bibliográfia.1 Közülük egy Pécsett az Egyetemi Könyvtárban hártyapéldány, két másik példánya Budapesten a Nemzeti Múzeum könyvtárában : az egyik hártya, a másik papírpéldány ; a negyedik rendkívül szép kiállítású példánya a pannonhalmi bencés könyvtár kincse. A pécsi példány legutoljára Boldog Mór pécsi püspök boldoggá- avatási perében jutott különös szerephez, mert a benne található Szent Imre-szekvencia Mór életszentségéről tanúskodik. Szcitovszky János akkori pécsi püspök (1838—1852) a per alkalmával a szekvenciáról, úgy amint az a pécsi példányban van, facsimilét készíttetett és a per irataihoz mellékelte. A misekönyv nyomtatásának idején Csáktornyái Ernuszt Zsig- mond (1473—1505) a pécsi püspök, aki egyúttal királyi kincstárnok és családja révén is vagyonos ember, így még inkább feltehető, hogy az ő megbízásából készültek a misekönyv példányai. Misekönyvünk bibliográfiájával, haSzőnyi és Szentkirályi két rövid cikkétől1 2 eltekintünk, ex asse eddig még senki sem foglalkozott. Azonban foglalkoztak vele mint történeti kútfővel történészek és mint könyvkinccsel bibliográfusok.3 * * * * A példányok külső alakja negyedrét, illetve nagy nyolcadrét összesen 294 levélen : 4-to, 22 nn., 264 n., 5 nn., 294 Föl. (aa12, bb10, a-z8 *, A-L8). 2 col. Táblája 25 cm hosszú, 18 cm széles. A pécsi példány kötése borjúbőrrel bevont fatábla, préselt szíjfonadékos fries és egymásbafonódó palmetta-sor díszítményekkel. A misekönyv betűi 1 V. ö. Weale-Bohatta, Catalogus Missalium, Londini, 1928. 2 A Pécs-Baranyai Múzeum Egyesület Értesítője, 1911. 90. old. 3 E helyütt csak a vonatkozó szerzők felsorolására szorítkozom : Pray, Koller, Kaprinay, Weszprémi, Wallaszky, Denis, Panzer, Miller a Zeitschrift von und für Ungarn c. folyóirat 1804. évf.-ban, ismeretlen szerző a Tud. Gyűjtemény 1817. évf.-ban, Hain, Horváth István kézirata a Nemzeti Múzeum kézirattárában, Gr. Kemény József az Új Magyar Múzeum 1857. évf.ban, Graesse, Knauz, Dankó, Hellebranth-Szabó, Duc de Rivoli, Copinger, Horváth Ignác, Récsey, Pór, Weale-Bohatta.
