Theologia - Hittudományi Folyóirat 3. (1936)
Rónay György: Pázmány Péter elődei
PÁZMÁNY MAGYAR ELŐDEI 53 a tudomány hamis nevének hányását», és Pázmány is azt tartja az ifjú prédikátorok egyik legnagyobb fogyatkozásának, hogy «elméjük, tudományuk, ékesenszólásuk mutogatásával dicsekszenek és magukat csu- dáltatják». A humanista szép oratióval szemben tehát a hasznosságot hangoztatják ; az egyéniséget nem engedik szabadon csillogni és tetszelegni, hanem középkorias alázattal és személytelenséggel alárendelik a közösségnek. A katolikus hitszónok hagyományos magatartása ez, és Pázmány itt is betetőző, nem pedig kezdeményező. Azonos céljuk és közönségük, rokonok stílusuk népies alapjellegében is. Mindketten romlatlan bihari nyelvet hoznak magukkal és azt humanista stúdiumokon, jezsuita iskolán át épségben megőrzik. Telegdi sikerültebb szakaszaiban már sok van Pázmány lendületéből, a logika azonban nála még nem annyira uralkodó. 3. Monoszlói András.1 Telegdi jobbágyfiú volt, Monoszlói nemes család gyermeke, temperamentumában ő áll közelebb Pázmányhoz. Bolognában és Bécs- ben tanult, majd Nagyszombatban tanított ; ott készített jegyzetei, itt előadott Dialecticája kéziratban ránk is maradtak. Első nyomtatott műve Apológiája, Telegdi védelme Dávid Jánossal szemben. Itteni egész magatartása meglepően hasonlít a Gyarmathit oktató Pázmányéra. A dialektikus készültséget egyformán fontosnak tartják, bizonyára humanista, illetőleg jezsuita iskolázottságuk folytán ; a tartalom mellett igen lényegesnek veszik a formát, s aki ahhoz nem ért, azt a több tudás szintjéről lenézik, gunyorosan és fölényesen kioktatják. Monoszlói így leckézteti Dávid Jánost : «Bizony látom, hogy keveset tudsz a Dialecti- cából. lm azért egy regulára tanítlak tégedet, hogy midőn bizonyítani akarsz, a dialektikusoknak közönséges regulája szerint írj.» Majd másutt : «Holott egy sillogismust hozsz elő, azt vélem, az korcsomán tanultál volt úgy argumentálni, a dialecticából én nálam külömben szokták formálni a syllogismust.» Ilyesmiért Pázmány is támadja Gyarmathit Feleletete harmadik és negyedik részében, ahol elősorolja, hogy «Gyarmathi bizonyságiba három csalárd mesterségek vannak», és hogy melyek e bizonyr Ságok három közönséges fogyatkozási.» Az ellenfél tudatlanságának ez a megszégyenítő kimutatása már félig megnyerése a harcnak. Monoszlóinál az eljárás még nem olyan tudatos, mint Pázmánynál : azt ilyen kitöréseiben inkább az indulat vezeti, ez hidegen kritizál. A régi igazságnak ez a «dialektikusok törvénye szerint, in forma, rövid kötésbe és bizonyos formába foglalása, hogy nyilvábban kifessék erősségük», — amit Pázmány hangoztat (Kalauz), — elve tehát már előtte Monoszlóinak is. 1 Monoszlói (1552—1601) élete és munkássága földolgozásán. Adatok : Szinnyei. Megállapítandó volna a bolognai és bécsi egyetem hatása gondolkodására és hogy van-e kapcsolata a tridenti zsinatban gyökerező' skolasztikus reneszánsszal.
