Theologia - Hittudományi Folyóirat 3. (1936)
Rónay György: Pázmány Péter elődei
PÁZMÁNY MAGYAR ELŐDEI. A magyar ellenreformáció legnagyobb alakja Pázmány ; természetes, hogy ő köti le legjobban a figyelmet. Nem szabad azonban azokról sem elfelejtkezni, akik előtte jártak, katolikus részen vallási-irodalmi életet, s ezzel Pázmány számára hagyományt teremtettek. Oláh Miklós terveit ők váltották valóra. Műveltségük humanista színezetű ; végső céljuk a humanista történetírásból megismert középkori dicsőséges Magyarországnak, a szent királyok országának, a Regnum Marianumnak restaurálása. A Mohács utáni második nemzedék tagjai. Telegdi és Monoszlói bihariak, Pécsi Lukács dunántúli. Azok harcolnak, ez vigasztal. Pázmány szempontjából az első kettő jelentős. Ennek a tanulmánynak a célja, hogy kapcsolatukat némely adatokkal megvilágítsa.1 1. Grác és Nagyszombat. Kastner Jenő Pázmány Grácban töltött éveiről szóló tanulmányában írja, hogy Pázmány ott megjelent munkáihoz «az 1609-ben hazatérte után kiadott vitaírást kapcsolva alig zárkózhatunk el annak megállapításától, hogy itt a gráci példa alapján egy magyar katolikus köztudat kialakításán való munkálkodásról van szó.»2 Nem veszi azonban tekintetbe, hogy ez a munka, a fentemlitett három író működése folytán már túl volt kezdetein, mikor Pázmány föllépett ; ez épúgy belekapcsolódik a nagyszombati irodalomba, mint ahogy előtte Monoszlói belekapcsolódott, épúgy áll Monoszlói helyére, ahogy ez állt Telegdiére. A gráci példa mellett tehát a hagyományra is figyelnünk kell. Itthon Forgách környezetében, Pázmány okvetlenül megismerkedett elődei munkásságával, eszmevilágával és hangjával. «Epigrammok és gúnyos anagrammok függelékként közlésére», amit Kastner is kissé laza összekötő kapocsnak mond, láthatott példát Telegdi Bornemiszának szóló Feleletében. «A fölényesen lekezelő, közvetlen vitázó, vállveregető, gorombaságra-gorombasággal válaszoló népies hangot» épúgy tanulhatta 1 Oláh Miklós tervei Kollányi Ferenc: Esztergomi kanonokok, 1906; — Békefi Rémig: O. M. nagyszombati iskolájának szervezte, Századok 1897; — Hóman-Szekfü : Magyar történet III. 2. kiad. 5. fejezet. — A humanizmus és a «második nemzedék» : Rónay György : Az ellenreformáció kezdetei, Magyar Kultúra, 1935. * Kastner Jenő cikke : Pázmány Péter gráci évei, Katolikus Szemle 1935. 1—2. f.
