Theologia - Hittudományi Folyóirat 3. (1936)
Angeli Ottó: Különféle szempontok a liturgikus mozgalom értékelésénél. II
KÜLÖNFÉLE SZEMPONTOK A LITURGIKUS MOZGALOM ÉRTÉKELÉSÉNÉL.1 II. A liturgiában való aktív részvétel elvi és gyakorlati jelentőségéről vallott álláspontunk viszont lényegesen függ attól, hogy milyen szempontból tekintjük azt, illetve magát a liturgiát? Az Egyház liturgiája ugyanis úgy, amint az ma előttünk áll, többféle, nagyon is különféle értéket és jelleget egyesít magában, ezért többféle szempontból szemlélhető. A liturgia nemcsak istentisztelet, hanem művészi alkotás is, azután meg egy hosszú történeti fejlődés eredménye, melyben régmúlt korok szellemi értékei vannak elrejtve, továbbá mély tartalmával és szemléletességével megbecsülhetetlen értékű léleknevelő pedagógiai és lelkipásztori segédeszköz és végül, mint az Egyház hivatalos ténykedése, az egyházi törvényhozásnak, a szertartásjognak is tárgya. Mindezek alapján a liturgiát és ezáltal magát a liturgikus mozgalmat a következő szempontok szerint tekinthetjük : 1. Nézhetjük a liturgiát tisztán esztétikai szempontból, mint művészi alkotást, mint az isteni kegyelemtől megtermékenyített emberi szellem Gesamstkunstwerk-jét, melyben felbecsülhetetlen művészi értékek rejlenek. Akik így tekintik a liturgiát, azoknak szemében a liturgikus mozgalom célja nem más, mint feltárni a hívek előtt a liturgia rejtett szépségeit, felnyitni szemüket, hogy ők is élvezhessék ennek a Divina comoediának rejtett gyönyörűségeit. Ez a felfogás túlságosan egyoldalú és külsőséges és megvan az a veszélye, hogy a vallásos életet is tisztán érzelmekre, esztétikai rajongásra alapítja. Igaz, hogy a liturgia esztétikai szempontból is nagy értéket képvisel, de igazi jelentősége nem ebben rejlik. Az esztétikai szempont csak alárendelt szerepet játszhat a liturgiában, mely 'lényegesen vallásos cselekedet, a vallásosság (religio) erényének megnyilvánulása. A liturgiában az emberi lélek imádkozik, hódol Teremtője előtt, nem pedig esztétikai élvezeteket keres. Ha az ember a liturgiában művészi szépet is alkot, ezt nem l’art pour Tart módjára teszi, hanem azért, hogy azt Teremtője lábai elé tegye, mint szellemének legszebb alkotását. Tény az, hogy a liturgikus mozgalom hívei között voltak olyanok, akik kelleténél jobban hangsúlyozták a liturgia esztétikai értékeit. Ide sorozhatjuk a híres francia regényíró 1 Az előző közleményt 1. Theologia II. 338 skk. o.
