Theologia - Hittudományi Folyóirat 3. (1936)
Ivánka Endre: Kappadókia teológiai műveltségének gyökerei
KAPPADÓKIA TEOLÓGIAI MŰVELTSÉGÉNEK GYÖKEREI 331 melynek hatásai alatt állott ez a vidék? Erre a kérdésre csak az ország története adhat választ. Két körülmény határozta meg alapvetően az ország egész kulturális fejlődését : az első az, hogy ez az ország volt a hettita birodalom központja és a hettita kultúra hazája, a másik az, hogy a perzsák megszállták és hatalmuk nyugati védvárává tették. A hettita korból származik az a sok várrom, felirat és műemlék, melyet ezeken a vidékeken találtak. Alig van egy hely, melyen később egy vár vagy egy város emelkedik, amelyen ebből a korszakból ne lenne emlék, annak bizonyítására, hogy ez a vár vagy város már abban a korszakban is fennállt. Amasiában, Strabon szülővárosában, találták a régi hettita királyoknak a város fölött a sziklafalba vájt sírboltjait, Caesareában, a keresztény Kappadókia metropoliszében, találtak hettita feliratokat, Tyanának, Caesarea vetélytársának az erődítményei részben még a hettita korból valók. De a hettita korszak egyszer s mindenkorra megadta ennek az országnak a társadalmi sztrukturáját is, mely aztán századokig változatlanul megmaradt. A hettita kultúra nem nagyvárosi kultúra, mint a babilóniai kultúra : kisebb vidéki gócpontokon, várakban, főúri palotákban virágzott fel ; egészen jellemző a hettita viszonyokra, hogy abban a békeszerződésben, melyet a hettita birodalom II. Ramzesszel kötött, Egyiptom részéről egyedül csak a Pharaó szerepel, a hettita nagykirály mellett viszont több fejedelem és herceg van említve, többek között qeti fejedelme is. A kultúra hordozói itt nem a városi polgárok voltak, hanem a harcias nemesek, akik mint földesurak váraikon éltek szerte- széjjel az országban. Mellettük — alattuk — állt egy földmívelő jobbágyság. így maradt ez akkor is, amikor a hettita uralkodóréteg helyébe más törzsek és népek léptek. Mert a hettita birodalom szétesése után idegenek uralmába került az ország : Előbb az Urartu-i birodalom (mely a későbbi Arméniának felel meg) hatalmába kerítette, egy ideig még asszír fennhatóság alatt is állt. (Akkor egészen a Fekete-tengerig terjeszkedett az asszír birodalom, annak az ősrégi, északtól délre vezető kereskedelmi út mentén, melynek északi végén már 784-ben Sinope görög gyarmat épült.) Végre a VII. század közepén a kimmeriaiak foglalták el az országot. Ezek a harcias nomádok is a régi hettita várakban telepedtek le és onnan indultak egész Kisázsiát pusztító kalandútjaikra, amint ezt tőlük keletre, Armeniától egészen Szíriáig és Palesztináig, a Szkithák tették. A század vége felé a fiatal méd birodalom véget vetett úgy a szkithák mint a kimmériaiak uralmának, és Kappadókia méd fennhatóság alá került. Akkor álltak először egymással szemben a lidek és a médek a Halys partján, és csak a híres napfogyatkozás (585 május 28-án) akadályozta meg a harc kitörését. Kappadókiát1 pedig a médek 1 Ekkor kapja meg az ország ezt a nevet ; lehetséges, hogy ez volt az ott letelepedett iráni törzsnek a neve. Strabon tudniillik különbséget tesz a
