Theologia - Hittudományi Folyóirat 3. (1936)
Kecskés Pál: A «szociális» igazság értelméről
112 KECSKÉS PÁL ségi igazságosság megkülönböztetéséből indulva ki, a szoros értelemben vett társadalmi igazságosságon érti általában véve mindazt, amivel a tagok és a közösség egymásnak tartoznak. így a társadalmi igazságosság magában foglalja a tételes törvényekkel szabályozott törvényes és osztó igazságosságot, ezek természetjogi alapjait, a nem állami társulások pozitív és természetjogi normáit, a joghatósági jogoknak megfelelő igazságossági kötelékeket, a nemzetközi jog igazságossági területét is. Az előbbi magyarázatoktól eltérő szempontot vet fel J. Messner.1 Szerinte a hagyományos hármas felosztás az állami életből indul ki, a «törvényes» igazságosságon általában az állam által a közjó érdekében pozitív törvénnyel előírt aktusokat érti, holott vannak oly társadalmi érintkezések is, melyek nem esnek állami szabályozás alá s melyekbe nem is kívánatos az állam beavatkozása. Ilyen a gazdasági élet is. A gazdasági fejlődés során az életfenntartáshoz szükséges termelési javak egyesek és közületek tulajdonába mentek át, ami az eredeti természetjogi szerzési jog gyakorlását lehetetlenné teszi. Ezek a jogok azonban továbbra is fennállnak, a nekik megfelelő kötelezettségeket tehát a nemzetgazdasági tevékenységet legfontosabb szerveiben magukhoz ragadt csoportoknak is el kell ismerniök. A nyilvános jogú gazdasági csoportoknak egymással való érintkezésében biztosítandók tehát a nemzet- gazdasági összeműködés, a bonum commune érdekei. Ez kielégítően nem történhet az állam által, mely a gazdasági élet folyton változó feltételeit nem követheti kellő rugalmassággal, de különben is a gazdasági tevékenység minden részletének (ár, bér, stb.) megállapítása az állam jogainak államszocializmusra vezető túlméretezése lenne. Az állam csak a távolabbi feltételekről gondoskodhatik, a társadalmi békét elsősorban maguknak az érdekelteknek kell az igazságosság szellemében biztosi- tárnok. Ha tágabb értelemben minden, a közjóra vonatkozó természetjogi kötelezettséget szociális igazságosságnak nevezünk is, meg kell ettől a fogalomnak szőkébb értelmét különböztetni. A társadalmi igazságosság, Messner szerint, a társadalmon belül marad, jogigényei nem az államra, hanem az egyes társadalmi csoportoknak egymással szembeni viszonyára vonatkoznak. A társadalmi igazságosság tehát nem azonosítható a törvényes igazságossággal, melynek az állami közjó a tárgya, hanem mint attól különböző faj illesztendő be a közjó-igazságosságnak (Gemeinwohlgerechtigkeit) közös neme alá. A társadalmi igazságosság kötelezettségének sajátos alapja (obiectum formale) a szociális csoportok gazdasági vonatkozásában érdekelt társadalmi közjó, sajátos tárgya (obiectum materiale) pedig az egyes csoportok joga a közjóban való részesedéshez teljesítményeik arányában. A jogigények hordozói a gazdasági életben közreműködő csoportok, kötelezettjei a csoportok egé1 Staatslexikon5 IV. Freiburg i. Br. 1931. 1664—69. Die soziale Frage und der Katholicizmus. Paderborn 1931, 416—435. 11.
