Theologia - Hittudományi Folyóirat 2. (1935)
Teller Frigyes: A zsidó és a görög zene hatása a liturgikus énekünkre
88 KRYWALD OTTÓ A világmisszió szent munkájában mindenkor találunk magyar szerzeteseket is, de az ország figyelme erre különösen XIII. Leo «Sancta Del civitas» 1880, missziós enciklikájának hatása alatt kezd irányulni. Az úttörés munkáját 1879-ben Lováky Antal, budapesti káplán végezte a Jézus Szent Gyermeksége műve terjesztésével és évkönyvének kiadásával. 1881-ben Nogely István nagyváradi képezdei igazgató alapította meg a «Katholikus hitterjesztés Iapjai»-t és a «Képes missziós könvvtár»-t a hitterjesztés egyesületének szolgálatában. A világháború sok egyébbel együtt ezeket is megszüntette. 1919 novemberében XV. Benedek «Maximum illud», majd 1926-ban XI. Pius «Rerum Ecclesiae» enciklikái új korszakot nyitnak a missziók törtnetében s a szent ügynek eddig nem tapasztalt óriási lendületet adnak. A missziós gondolatot Csonka-Magyarországon Pál Mátyás kalocsai képezdei igazgató támasztotta életre. Az egész országot mozgósította beszédeivel, röpirataival, újra alakította a Hitterjesztés és a Jézus Szent Gyermeksége művét, megalapította az Unio Cleri pro Missionibus és a Szent Péter missziós egyesületet. Az ő kitartó munkájának eredménye a misszió országos megszervezése. A missziós ügynek tudományos művelését nálunk Wolkenberg A. egyetemi tanár kezdte meg azzal, hogy 1926—27. tanévtől kezdve rendszeresen missziológiai előadásokat tart az egyetemen. Már 1929-ben kiadta «A katholikus világmisszió könyve» c. hatalmas kötetét, amely bátran állítható az e tárgyú legjobb külföldi munkákkal egy sorba. Propagandacélt szolgál másik, gyakorlati irányú könyve, amely «Misz- sziós előadások és szentbeszédek Vademecuma» c. a. 1931-ben jelent meg. A professzor a vezetése alatt működő missziológiai szemináriumoknak két dolgozatát adta ki : Xav. Szent Ferenc japán munkatársai és Monte- corvinoi János Raymundus Lullus működése, 1932. Ugyancsak az ő áldozatkészsége tette lehetővé, tanítványának, Miklósi Lászlónak : «Katholikus magyar hithirdetők a honalapítástól napjainkig» c. művének kiadását. (1934.) A teol. tanárok és szemináriumi elöljárók Budapesten, 1930 júniusában tartott első országos értekezletén Wolkenberg A. szólalt fel a missziológiának a vidéki teol. főiskolákon való tanításának elrendelése érdekében. Ennek eredménye volt a nmélt. Püspöki Kar 1933 III. 22-i értekezletének határozata : «a missziológia a helyi lehetőségek szerint megfelelően beillesztendő a teológiai oktatásba, legalább az egyháztörténelem és a lelkipásztorkodástan keretein belül». Legelsőnek a szegedi teol. főiskola adott helyet a missziológiai tanításának egy kurzusra kötelezően, a többiekre nézve pedig fakultative heti egy órában. Ugyanott megalakult a leghíresebb sinologusról, Wieger Leo S. J. atyáról elnevezett missziós Wieger-Club. Bízunk benne, hogy a többi főiskola is érvényt szerez a püspökkari határozatnak, ami az ifjabb papi nemzedéket ösztönözni fogja a missziológia művelésére s ezzel újabb lendületet fog adni a világmissziós mozgalomnak hazánkban. 1926 óta az Unio Cleri évkönyve, a kalocsai Világmisszió, a ferencesek jezsuiták, szaleziánusok és az Isten Igéje Társulata által kiadott lapok, könyvek, elbeszélések, életrajzok és filmek igyekeznek a hívek érdeklődését felhívni a missziókra. A Katholikus Missziók c. lap új évfolyama, terjedelemben és illusztrációkban gazdagodva programmjába vette tudományos értekezések közlését is. Ennek kiadásában most jelent meg «A magyar jezsuiták Kínában» c. mű, amely a tamingi misszió első tíz évének eredményeiről számol be. Krywald Ottó.
