Theologia - Hittudományi Folyóirat 2. (1935)
Teller Frigyes: A zsidó és a görög zene hatása a liturgikus énekünkre
MISSZIÓS TUDOMÁNY 87 1919 és 1924), Kath. Missionsgeschichte (Steyl, 1925). Alapvető jelentőségűek még Arens S. J. : Handbuch der kath. Missionen (2. Aufl. Freiburg, 1925), Grentrup S. V. D. : Ius missionum (Steyl, 1925) és Freitag S. V. D. : Kath. Missionskunde im Grundriss (Munster, 1926). Ennek a tudományos intézetnek a különböző országokból levelező tagjai vannak. Magyarországot Wolkenberg A. egyetemi tanár képviseli. A münsteri példa lelkes követőkre talált. A különböző egyetemeken egymás után állították fel a missziologiai tanszékeket, így Münchenben, Boroszló ban, Strassburgban, Würzburgban, Bamberg ben, Bonnban, Paderbornban, Löwenben, Parisban, Liliében, Innsbruckban, Laibachban és Bécsben. 1932-ben a római Gregoriana egyetemen missziós fakultás létesült 12 tanárral, 1933-ban pedig a Propaganda Collegium Urbanumában az «Institutum missionale scientificum». A missziós tudományok ápolását a münsteri Z. für Mw. mintájára a francia L’Apostolat missionairede la France, a belgiumi L’Union du clergé en faveur des missions, Kerk en Missie, a holland Het Missie-werk, az olasz Rivista di studi missionari szolgálják. A münsteriek fáradhatatlan kitartással igyekeztek megnyerni ügyüknek az intelligenciát s ezért a különböző országokban missziótudományi kongresszusokat tartottak (nálunk 1925-ben volt), kurzusokat és kiállításokat rendeztek a papság és az értelmiség részére. Tőlük indult ki a missziós orvosok képzésének gondolata is. A legnagyobb e nemű intézet, a Kath. Missionsärztliches Institut Würzburgban létesült. Azóta még a következő helyeken vannak ilyenek : Amsterdam, Löwen, Milano, Galway, Roma, St. Blasien s Franciaországban és Amerikában. Sok helyen orvosi és betegápoló-tanfolyamokat rendeztek papok, apácák és fráterek számára. A missziós tudományos irodalom legkiválóbb teljesítménye P. dr. W. Schmidt S. V. D. Anthropos-vállalata, amelynek eddig 14 kötete jelent meg. Több helyen ethnologiai kongresszusokat is szervezett. Hatalmas művével, «Ursprung der Gottesidee» (a 8 kötetre tervezett munkának eddig 4 kötete jelent meg) és «Handbuch der vergleichenden Religionsgeschichte» (franciára, angolra és spanyolra fordították) a mai idők katolikus tudósai között világviszonylatban is az elsők közé tartozik. Az utolsó évek munkáiból említésre méltók a missziós atlaszok : Testo-Atlante illustrato déllé missioni, 1932-ben, ennek német átdolgozása Atlas der kath. Weltmission, München, 1932 és P. dr. Joh. Thauen- től : Atlas der kath. Missionsgeschichte. Igen tanulságos missziós statisztikát találunk B. Arens S. J. Etat actuel des missions cath. (1932) c. művében. A nemzeti problémát missziós vonatkozásban fejtegeti Grentrup S. V. D. : Religion und Muttersprache, 1932 és Greg. v. Breda O. M. Cap. : Die Muttersprache, 1933. P. Väth S. J. : Das Bild der Weltkirche, Akkomodation und Europäls- mus im Wandel der Jahrhunderte und in der neuen Zeit (1932) c. művében a legégetőbb és legaktuálisabb missziós kérdéseket tárgyalja mesteri kézzel. Ugyanő írta meg rendtársának, Johann Adam Schall v. Bell (1592—1666), a híres pekingi udvari csillagásznak és misszionáriusnak életét, amely tökéletes korrajzot is nyújt. Lelkipásztori és metodikai tekintetben különösen érdekesek az első koreai zsinat határozatai és az ezek alapján készült Directorium commune missionum Coreae, 1932. A legnagyobb missziós rendnek, a ferenceseknek működését ismerteti a Conspectus Missionum ord. fratr. Minorum, 1933. A gyakorlati lelki- pásztoroknak igen alapos tájékoztatást ad M. Gatterer S. J. : Die Weltmission der Kirche und wir Seelsorger, 1933. * * *
