Theologia - Hittudományi Folyóirat 2. (1935)
Rogács Ferenc: II. Rákóczi Ferenc áldozási imái
376 IRODALOM — LITERATUR — BULLETIN lemi lények okozzák s az anyagban megvalósított eszméik útján érintkeznek egymással. A belészőtt szellemi tartalmak juttatnak az anyagnak szellemi jelentést, megismerést közvetítő szerepet. A skolasztika is az anyag értelmi formáltságából magyarázza a megismerés lehetőségét, de azt nem a szellemi lények, hanem Isten eszméinek, a formák ősmintáinak tulajdonítja. Ha a természeti jelenségek kívülről jövő, transzcendens-oksági magyarázatának igazolásaképpen Brandenstein Aristoteles mellett a középkori skolasztikában is ismeretes csillag-mozgató szellemekre is hivatkozik, hangsúlyoznunk kell, hogy Brandenstein monadologikus magyarázatával szemben ez, a kor természettudományos felfogásából eredő magyarázat, a szellemi lények egymással való közvetlen érintkezését nem zárja ki. A növényi és az állati egyednek kevés individualitást mutató, csaknem teljesen a faj szolgálatában álló életében lát Brandenstein támpontot ahhoz az állításhoz, hogy az aristotelesi életelv értelmében vett egyéni lelkűk ezeknek a lényeknek nincs, hanem az egyeden uralkodó, a faj «mögött» működő szellemi intelligencia irányítja tevékenységüket. A skolasztika ezzel szemben nem a lélek individuált volta, hanem egyedül létminősége tekintetében látja az emberi és az alacsonyabb lélek közti különbséget. A célszerűen működő természeti erők fokozatos egymásra épülésével magyarázza Brandenstein a fajok egymásból való leszármazásának szerinte kétségbevonhatatlan tényét, mely az emberi test állati származásának a hivatalos katolikus állásponttal nehezen összeegyeztethető tételének a felállítására ösztönzi. Nem találjuk eléggé indokoltnak a kozmológiai és a fizikoteleológiai istenérvvel szemben támasztott aggályt. Az esetleges és a szükségképpeni lét különbségének belátása a relativum és az abszolútum szükségképi különbségének a belátásán alapul, amelyet a mozgásból vett érv is involvál. Az egyenként esetlegeseknek látszó, korlátozott tapasztalati valóságot valamiféle végtelen nagyságú egésszé rendező erőnek pedig épp a végtelen sor lehetetlensége elvénél fogva az esetleges tagokon felülállónak kell lennie. Hasonló megfontolás igazolja a fizikoteleológiai érvet is. A teremtménynek az Istentől való ontológiai függését elfogadva a teremtett okokkal való isteni együttműködést szűkkörű a concursus generalis-ra korlátozni. A rendelkezésünkre álló keretek közt teljes jelentősége szerint nem méltathatjuk Brandenstein művét, melyet a tartalmi mélység és eredetiség mellett a jeles írói tulajdonságok is szélesebbkörű olvasóközönségnek ajánlanak. Folyóiratunk irányának megfelelően csupán a skolasztikus rendszert érintő főbb pontokra óhajtottunk rámutatni. Ezekből látható, hogy Bran- denstein bölcseleté a skolasztika rendszerétől a megegyező világnézeti szemlélet mellett is jelentékeny pontokban eltér, de számára egyszersmind sok gondolatindító nézetet is tartalmaz. Kecskés Pál. b) Külföldi. Angelus Perugini: Concordata vigentia. Notis historicis et iuridicis declarata. — Roma, 1934. — Apud Custodiam librariam Instituti utriusque iuris.
