Theologia - Hittudományi Folyóirat 2. (1935)
Rogács Ferenc: II. Rákóczi Ferenc áldozási imái
A TERHESSÉG MEGSZAKÍTÁSÁNAK KÉRDÉSÉRŐL 357 kinek, elsősorban pedig nekünk orvosoknak kell tiszteletben tartanunk. Sokszoros orvosi tapasztalat mutatja, hogy a természet folyamatába való erőszakos beavatkozás előbb-utóbb megbosszulja magát. Tévedés azt gondolni, hogy talán a terhesség elején végzett magzatelhajtás ártatlan beavatkozás lenne. Lehetséges, hogy a káros következmény nem fog mindjárt mutatkozni, de kétségtelen, hogy az erőszakos beavatkozásokat a női szervezet hamarosan megsínyli. Még a szakszerűen végzett ismételt beavatkozások is hozhatnak létre méhgyulladásokat, a méh függelékek lobos folyamatait, vagy meddó'séget, későbbi szüléseknél szövődményeket, egyes esetekben pedig az idegrendszer részéről jelentkezhetnek zavarok. Késői következményeket egyes orosz írók (pl. Kurdinnowszki és Bronikowa) is elismernek. A klinikán való rövid tartózkodás — mondják — egyáltalán nem alkalmas arra, hogy a beavatkozás következményeiről maguknak helyes ítéletet alkossanak. Kiderült ugyanis, hogy azok, akik egészségesek gyanánt távoztak a klinikáról, rövid idő múlva, mint nőgyógyászati betegek jelentkeztek újból felvételre. Kóros szülések, abortusok után legalább mégegyszer olyan gyakran fordulnak elő, mint előzetes abortus nélkül. (13.8%, 6.3%). A gyermekágyi lázak száma megkétszereződött az összehasonlításra felhasznált esetekkel szemben. Egyéb külföldi és belföldi tapasztalatok is eléggé bizonyítják a magzatelhajtásnak a női szervezetre gyakorolt káros hatását. Az orvosi javallatok alapján végzett vetélések arányszáma városok, klinikák és kórházak szerint meglehetősen különböző ; vannak pl. statisztikák, amelyekben a művi abortusok csak 0.4%-ban szerepelnek, míg más statisztikák szerint az abortus arányszáma 2.5—8% vagy ennél is magasabb. Az arányszámnak ez az ingadozása bizonyára nemcsak az esetek különleges halmazódásától, hanem mindenek szerint ezeknek enyhébb vagy szigorúbb elbírálásától is függ, és azt hiszem nem csalódunk, ha a művi vetélés kérdésében az orvosok világnézeti állásfoglalásának is szerepet tulajdonítunk. Legalább is ezt igazolják egyrészt az orosz statisztikák, másrészt azok a kimutatások, amelyekben művi vetélés csak kivételesen fordul elő ; dl. Winkel szerint 100.000 szülésre vonatkozó kimutatásában csak egyszer fordult elő orvosi javallat alapján végzett terhességmegszakítás, Fritsch 30 évi gyakorlata alatt csak 9, sőt Frank volt kölni tanár 28 évi gyakorlata alatt egyszersem indított meg abortust. Indokoltan mondja gyanúsnak Fritsch azt, ha egy kezdő orvos gyakorlatának mindjárt első évében hétszer kénytelen a terhességet megszakítani. Kupferberg majdnem minden művi abortust jogosulatlannak tart. Bársony szerint 0.2%, Kubinyi szerint csak 0.5% volt a művi vetélések arányszáma. Annyi bizonyos, hogy vannak orvosok, akik sokszor könnyelműen, kellő megfontolás és erkölcsi aggály nélkül állítanak fel orvosi javallatokat magzatelhajtásra, amit igazolnak azok az esetek is, amelyekben abortus után vagy azalatt elhalt nők holttestének boncolása komoly szervi elváltozást nem tudott kimutatni. Az Országos Orvosszövetség olyan indítványt aján-