Theologia - Hittudományi Folyóirat 2. (1935)
Pataky Arnold: Tatianus Diatessaronjának görög töredéke
TATIANUS DIATESSARONJÁNAK GÖRÖG TÖREDÉKE 317 5—6. Mk. 15, 42. 7. Mt. 27, 58 ; Luk. 23, 52. 8. Luk. 23, 50. 9. Luk. 23, 51 ; Mát. 27, 57 ; Mk. 15, 43 ; Luk. 23, 50. 10. Luk. 23, 50 ; Ján. 19, 38. 11. Ján. 19, 38. 12—13. Luk. 23, 51c. 14. Luk. 23, 51a. A töredék oly híven átveszi a kánoni evangéliumok szavait, hogy ezután már biztosnak mondhatjuk, hogy a Diatessaronnak eredeti nyelve nem a szír, hanem a görög volt. Bár a töredéknek csekély terjedelme nem engedi meg, hogy a Tatianustól használt szöveg alakra vonatkozólag fejtegetésekbe bocsátkozzunk, mégis figyelemreméltó, hogy a dura-europosi töredék szövege a B-kódex szövegével egyezik meg és D-nek semmi hatását sem mutatja. A görög töredéknek 2. sora érdekes eltérést mutat az eddig ismeretes szövegektől: eszerint ugyanis a Jézust kísérő férfiak {avvaxoXov- êrjoàvTœv, hímnem !) feleségei állottak az Üdvözítő keresztje alatt, míg a Diatessaronnak arab és latin szövege Luk. 23, 49-cel egybehangzóan a Jézust Galileából kísérő jámbor asszonyokról beszél. A nehezebb olvasás bizonyossá teszi azt, hogy a dura-europosi töredékben Tatianus eredeti szövegét látjuk, mely talán a szerzőnek enkratita felfogását tükrözi vissza, bár egyúttal azt is mutatja, hogy Tatianus nem volt ellensége a házasság intézményének. Talán ugyancsak enkratita vonás az is, hogy a töredék Arimatiai József jellemzésénél elhagyja a gazdag jelzőt, bár ezt a vonást Mát. 27, 57. határozottan megemlíti, és a Diatessaronnak arab meg latin fordítása sem mellőzi. (Secunda manus !) A görög töredék az események időpontjának meghatározásánál (3—5. sor) fel akarja használni Szt. Márk és Szt. Lukács minden adatát, és így homályossá lesz ott, ahol az arab és a latin szöveg (valószínűleg simítás következtében) egészen világos. A 12—14. sorban a görög töredék sorrendjével a latin szöveg egyezik meg, míg az arab szöveg 13b—14-et 12b—13a elé teszi. Arimatia városát a töredék ’ Egivunêaia (ar. Errama)-nak mondja, a zsidók városa (Luk. 23, 51. gör.) helyett pedig az arab szöveggel (és a Vulgátával) együtt Júdea városáról beszél. Az írj (Irjaov) és év (= éeov) rövidítések (10. 13. sor) az eddig ismert kéziratokban is általánosak ; de szokatlan rövidítés ara (3. sor) aravQcodévra helyett. Amint a 3. sorban a ara és az rjv óé kifejezések között a papiruszon jól kivehető kis üres hely mutatja, a Diatessaronban az értelem szerint alkotott szakaszokra való felosztás már a harmadik század elején megvolt. Pataky Arnold.
