Theologia - Hittudományi Folyóirat 2. (1935)
Tóth Tihamér: A selejtező (negatív) eugenika
A SELEJTEZŐ (NEGATIV) EUGENIKA 29 3. A büntetőjogi sterilizáció. A) ki eugenikus célokból történő sterilizáció után meg kell emlékeznünk a büntető sterilizációról is, amelyet a katolikus felfogás már ilyen határozottsággal nem tilt. Ha ugyan megnézzük a «Casti connubii» latin szövegét, amint az zz A. A. S.-ben megjelent, abból az tűnik ki, hogy az Egyház elítél mindenfajta sterilizációt, tehát a büntetőjogit is. A szöveg így szól : «Reprobetur denique oportet perincussus ille usus, qui proxime quidem naturale hominis jus ad matrimonium ineundum spectat, sed ad prolis quoque bonum vera quadam ratione pertinet. Sunt enim qui de finibus eugenicis nimium solliciti, non solum salubria quaedam dent consilia ad futurae prolis valetudinem ac robur tutius procurandum — quod rectae rationi utique contrarium non est — sed cuilibet alii etiam altioris ordinis fini eugenicum anteponant et conjugio auctoritate publica prohiberi velint eos omnes ex quibus, secundum disciplinae suae normas et conjecturas, propter hereditariam transmissionem, mancam vitiosamque prolem generatum iri censent, etiamsi Udem sint ad matrimonium ineundum per se apti. Quin immo naturali illa facultate, ex lege, eos, vel invitos medicorum opera privari volunt ; ne que id ad cruentam sceleris commissi poenam publica auctoritate repetendam, vel ad futura eorum crimina praecavenda, licebit, scilicet contra omne ius et fas ea magistratibus civilibus arrogata facultate, quam nunquam habuerunt, nec legitime habere possunt».1 A fönti szöveg egész világosan elítéli még a büntetésből történő sterilizációt is. És hogy ennek ellenére is a kérdésről vitatkozni lehet és szabad azt állítani, hogy a katolikus Egyház nem foglalt határozott állást a büntető sterilizáció ellen, ahhoz megadja a lehetőséget az a rendkívül érdekes tény, hogy a «Casti connubii» encyklikának kétféle latin szövege forog közkézen, mind a kettő hiteles, de ennél a pontnál a két szöveg pár szóban eltér egymástól ; mindössze két rövidebb szóban, de ezáltal a szöveg jelentése homlokegyenest ellenkezővé válik. Az Acta Apostolicae Sedis latin szövegén kívül megjelent a Herder cégnél egy német szövegű kiadás is és ebből egy visszafordított latin szöveg is, amely szintén hivatalos jóváhagyást nyert, amelyben azonban ép ez a kérdéses rész nem egyezik az A. A. S. szövegével. Míg ugyanis az A. A. S.-ben ezek a szavak állanak : «... neque id ... licebit, scilicet», addig a németből történt visszafordítás után a szöveg így mutat : «... neque id ... sed contra». Az Acta Apostolicae Sedis eredeti szövege tehát mindenféle sterilizációt elítél, ellenben a német szöveg és az abból történt visszafordítás a kriminál-politikai sterilizációhoz nyitva hagyja az utat. Az A. A. S.-ből készült magyar fordítás is teljesen elvet mindenféle sterilizációt. A másik variáns szerint azonban a pápa nyílt kérdésnek hagyja meg, vaj jón a kriminál-politikai sterilizációnak nincs-e jogosultsága. Innen érthető aztán az a sajátságos tény, hogy a Herder-cég 1 A «neque id» és «licebit, scilicet» szavakat mi húztuk alá a későbbiek megértése céljából. J
