Theologia - Hittudományi Folyóirat 2. (1935)
Teller Frigyes: A zsidó és a görög zene hatása a liturgikus énekünkre
274 KÜHÁR FLÓRIS legősibb kultúra hordozóinak. Munkatársai közül P. Schebesta a legmozgékonyabb utazó, aki korábban az ázsiai szemang-törpéket tanulmányozta meglepő eredménnyel, 1929 januárjában pedig megindult kétéves afrikai útjára, hogy az Egyenlítő mentén lakó afrikai törpéket és szomszédaikat a tudományos világgal megismertesse. Erről az útjáról két könyvben és számos értekezésben számolt be. «Bambuti» (Leipzig, 1932) című művének adatait Schmidt Ursprung der Qottesidee IV. kötetében már felhasználta. A Kongó-törpék szomszédait a körülöttük élő négereket és pygmoidokat ismerteti élvezetes útirajzában : Vollblutneger und Halbzwerge. (Salzburg, 1934.) Alig van a mai vallástörténetnek jelensége, mely ebben a műben értékes, szemléltető és igazoló adatot ne találna. Bemutatja az egyes törzsek avatásait, köztük a körülmetélést, a vele társuló szertartásokat, szokásokat ; ismerteti a leopárd-szövetség üzelmeit, rámutat a négerek és törpék (pygmoidok) hitbeli különbségeire ; a bacsva- pygmoidoknál is, másutt is megtalálható még a nagyistenhit (Djakomba), a zsengeáldozat a vadászzsákmányból. Négerhatásra helyenkint már az ősök szellemeinek is mutatnak be áldozatot. Djakomba az erkölcsi törvény őre ; a holtak hozzá térnek vissza. Ebben az egyszerű, nemes vallásosságban a varázslat ritka és fejletlen; viszont szomszédaik, a nkundu-négerek, gyakorlott varázslók, akiknél az általános személytelen varázserőnek (elima) egészen sajátos felfogása található meg. Gyakran találkozik a totemizmus jelenségeivel; ismerteti az egyes népek társadalmi tagozását, házasodási törvényeit, szokásait, temetkezését. A Nilus forrásánál fekvő Ruanda királyság királyához is ellátogat; tiszteletét teszi a király szimbólumánál, a szent bikánál is, aki (amely) négy tehénnel él a királyi udvarban. Valamikor megvolt a szent tűzhely is Ruanda királyi udvarában. Vallási kultuszban részesítik még a majmot is. Ruanda mintha Ó-Egyiptom vallásszokásait őrizné 5000 év elmúltával. P. Schebesta 1934 március óta megint a Kongó mentén kutat P. Gusinde és egy belga orvos társaságában. A folyton szaporodó vallástörténeti anyag szükségessé tette, hogy P. W. Schmidt nagy mnnkáját új kötettel bővítse : Ursprung der Gottesidee. Bd. V. Münster, 1934. 921. 1. Ez a kötet az északamerikai őskulturákat, köztük a kaliforniaiakat világítja meg legtöbb adattal, de jelentősen kiegészíti azt a képet is, melyet korábbi köteteiben a szamojédekről, tunguzokról, szemangokról adott. Az őskulturák vallásának szintetikus vizsgálatát a 6. kötetre ígéri. 2. Az antik világ érintkezése a kereszténységgel. A mai vallástörténetnek az első pontban vázolt problémái a hittudományt főleg a vallás kezdetének és az ószövetségi kinyilatkoztatás történetének szempontjából érdeklik. A vallástörténet azonban az újszövetségi kinyilatkoztatás, a dogma-, liturgiatörténet szempontjából is fontos segédtudomány. Összefoglalásunkban ezúttal csak Dölger : Antike und Christentum című magaszerkesztette folyóiratával foglalkozunk. (Münster. 1931-től kezdve 4 kötet.) Dölger ebben a folyóiratban kisebb-nagyobb tanulmányokban világítja meg azokat a vonatkozásokat, melyek az őskereszténység és a pogány
