Theologia - Hittudományi Folyóirat 2. (1935)

Teller Frigyes: A zsidó és a görög zene hatása a liturgikus énekünkre

270

PATAKY ARNOLD

Palesztina földrajzának most megjelent kötete két nagy részre oszlik. Az első rész Palesztina fizikai földrajzát tárgyalja. Mindenekelőtt a szír- palesztinai terület reliefjét rajzolja meg (tengerparti vidék, az északról délnek húzódó hegylánc, a Jordán völgyének nagy depressziója, a keleti határ és a sivatag). Ezután áttér Palesztina geológiájára, hegyeinek és völgyeinek leírására, ismerteti a Szentföld klímáját, vízrendszerét, kőzeteit és érceit, növény- és állatvilágát (1—234. 1.). — A második rész Palesztina történelmi földrajzáról szól. A szerző sorra veszi a Palesztinával szomszédos területeket (Amurru, Hattu, Arám, Fenicia, Ciprus, Filisztea, Amalek, Qeni, Jerahmeel, Káleb, Haurán, Básán, Gálaád, Ámmon, Moáb, Edom, Mádián, Arábia, Ismáel), majd magának Palesztinának határairól, neveiről és őslakosságáról beszél. Ezután következnek Szíriának, Galileának, Szamariának, Júdeának, a Jordántól keletre fekvő területnek és a Sinai félszigetnek hegyei, völgyei, sivatagjai és vizei, melyek a történelem folyamán bármikor is nevezetes szerepet játszottak.

A II. kötet 1936-ban fog megjelenni.

Ferdinand Prat S. J.: Jésus Christ, — sa vie, sa doctrine, son oeuvre.

Paris, 1933. I. kötet: VII—585 1., II. kötet: 594 1.

A Theologie de Saint Paul tudós szerzője most is kitűnő munkát alkotott. Egyes érdekesebb állításai a következők. Jézus nyilvános működését két esztendőre és néhány hónapra teszi. Ebben egyetértünk vele, de nem tudnók aláírni azt a számítását, mely szerint Keresztelő Szent János már a keresztény időszámítás 26. esztendejének végén lépett fel, Jézus keresztsége 27 elejére esik, halála pedig 29 húsvétjére. — Ján. 5, 4. versét nem tartja authentikusnak, mert hiányzik a görög szövegben és valószínűleg hiányzott a régi Vulgátában is. — Szent János nem szószerint közli Jézus beszédeit, hanem megtartja ezeknek lényegét, de a saját stílusát viszi beléjük. Néha egybeolvasztja Jézusnak különböző időkben elmondott beszédeit.

Jézus életének kronológiai kérdéseit nagy gonddal tárgyalja Holzmeister Orbán S. J. : Chronologia vitae Christi (Scripta Pontificii Instituti Biblici. Romae, 1933. XII és 248 lap), de biztos eredményekre nem jut. Jézus születésének esztendeje H. szerint lehet U. C. 747, 746 vagy 745 ; Tiberius császár 15-ik esztendejét a keresztény időszámítás 27. évére teszi. Nézetünk szerint Holzmeisternek az a tétele, hogy Tiberiusnak «consularis potestas»-a Kr. u. 12 októberére esik és uralkodási évei innen számítandók, nem biztos; maga a szerző is elismeri, hogy ez «etsi non probatur certis argumentis positivis, tamen ne contrariis quidem rationibus excluditur». H. számítása szerint Jézus már 34, 35 vagy 36 esztendős lett volna, amikor nyilvános működését megkezdte, — erre pedig nehezen illik Luk. 3, 23. megjegyzése. Az Üdvözítő nyilvános működésének valószínű tartama H. szerint három esztendő, bár itt is azt mondja, hogy ez «non liquet». Jézus halálának éve H. szerint legvalószínűbben a keresztény időszámítás 30-ik esztendeje.

Dr. Karl Staab, a würzburgi egyetemen az újszövetségi szentírástudo- mány tanára, különböző katena-kéziratokból összeállította a görög szerzők-