Theologia - Hittudományi Folyóirat 2. (1935)
Ivánka Endre: Nyssai Szent Gergely mint a keresztény misztika úttörője
Ismeretes, hogy a keresztény misztika sok tekintetben a görög platonizmus folytatója ; theoriája a platonikus bölcsészeién épül fel, közvetlen Isten-élményét a platonikus idea-szemléletet leíró képekben és terminusokban fejezi ki. Még közelebben áll hozzá a neoplatonizmus, mely az Abszolútum közvetlen szemléletét már egészen elválasztja az ideaszemlélettől, hangsúlyozza, hogy a platonikus visszaemlékezés csak kép és hogy az embernek lelke mélyébe kell leszállnia, önmagába, tiszta szellemi énjébe kell fordulnia, hogy ott az Abszolútum szellemi jelenlétét megtalálja. De a platonikus gondolatvilág és a keresztény misztika között mégis alapvető különbség van. A platón kus gondolat- világ a lélekbukás gondolatán alapszik. Még akkor is, ha ezt a szemléletet nem tekinti visszaemlékezésnek egy régebbi állapotra, melyből a lélek a jelen, földi és testi életébe jutott — még a neoplatonikus felfogás szerint is a lélek mélyében rejlik — vele egy valóságot, egy egységes lényeget alkotva — az Abszolútum, és a lélek Istennel azonossá válik, amikor saját mélységébe azaz az Abszolútumba, leszállt. Az Isten és a földi élet alól felszabadult lélek egy ; a lélek egyénisége éppen azon alapszik, hogy ez az isteni szikra elvált az Istentől és az anyagi világba esett. Amikor ezt a halálban elhagyja, vagy a misztikus szemléletben kiemelkedik belőle, akkor megszűnik egyénisége és az Istennel egyesül. Ezt a felfogást a keresztény misztika természetesen nem oszthatja. A lélek szerinte nem isteni szikra, mely csak azért és annyiban különbözik az Istentől, mert az anyagban, a testben él ; a keresztény felfogás szerint a halhatatlan lélek a földi életen túl is megtartja egyéniségét. Még az örök boldogságban sem egyesül úgy az Istennel, hogy egyéni létét elvesztené, az Istenbe bele olvadna. A platonikus gondolatmenetek tehát csak lényeges változás, alapvető átértelmezés utár mehettek át a keresztény misztikába. Akármennyire kedvezett is az Egyház a keresztény misztikának (legfényesebb bizonyítéka ennek Keresztes Szent Jánosnak a Doctores Ecclesiae sorába való felvétele), mindig azon őrködött, hogy a keresztény misztikusok vissza ne essenek ebbe a platonikus felfogásba, mely a lélek és az Isten azonosságát vallja, amint ezt például Ekkehard mester esetében tette. Hol és mikor történt ez az átalakulás, ez az átértelmezés? Ki volt az a keresztény misztikus, aki először alkalmazta élményének magyarázatához a platonikus gondolatokat, de elNYSSAI SZENT GERGELY MINT A KERESZTÉNY MISZTIKA ÚTTÖRŐJE.
