Theologia - Hittudományi Folyóirat 2. (1935)
Szamek József: A Szentlélek és a természetfölötti élet Scheeben theologiájában
206 SZAMEK JÓZSEF hívott valóság, színtiszta igazság és világos érthetőség ugyan — in se, önmagában. De már quoad nos — az emberi értelem számára — részletekben fölfedezendő, lépésről-lépésre igazolandó, problémákkal teljes titok. S ugyancsak sok lépést kellett megtennie az Isten titkait emberi fogalmakkal megfogni akaró tudásnak, a theologiának, míg a «természetfölötti» fogalmát kidolgozta és segítségével ezt az életet minden mástól szabatosan elhatárolta, legsajátosabb jellegét kidomborította. A részletek föltárásának szintén hosszú és nehéz az útja. Közelednek hozzá különböző theologusok és theologiai iskolák. Mindegyik fedez föl rajta szép és drága vonásokat. Egyik ezt, másik azt veszi észre, de egyikük sem készül el vele egészen. Mindenesetre megállapítható a theologiai gondolkodásban egy irányzat, amely nagy előszeretettel és finom érzékkel láttatja azokat a kapcsolatokat, amelyek a természetfölötti életet a Szentlélek Úristenhez fűzik. Ennek az irányzatnak talán legöntudatosabb és legkiegyensúlyozottabb képviselője a száz esztendővel ezelőtt született Matthias Joseph Scheeben. Öntudatos. Hivatást érez rá, hogy a természetfölötti élet «vigasztaló» titkának ép a Szent- lélekhez való vonatkozásokban utánajárjon. S nem véletlenül, egy odavetett megjegyzésben szól a kérdéshez, hanem ex professo tárgyalja. Mikor pedig merésznek látszó megállapításait kikezdi a kritika, keményen állja értük a harcot s véleményét a leghatározottabban fönntartja, bár korának theologiai közvéleménye egyáltalán nem siet ebben a kérdésben támogatására. Mindamellett vitázó elszántságában is egyensúlyozott. Római klerikus kora óta hordja a problémákat és terveket.1 A Natur und Gnade és Die Herrlichkeiten der göttlichen Gnade-ban még mesterének, Franzelinnek nézetét vallja — az általános theologiai véleményt —, de mire a Mysterien-t kiadja,1 2 már érvényesülnek nála a Passaglia-tól és Schrader-tól eredő — szintén római — befolyások.3 Állandó tanulmányban, főleg a görög atyák gondolatvilágával való mély és termékeny érintkezésben küzdötte ki, hogy érvényesülhessenek. Itt már végérvényesen kiformálódott benne a meggyőződés, hogy a Szentiéleknek nem más, de különlegesebb, több szerepe van a természetfölötti életben, mint amennyit az általános theologiai vélemény megállapít. Nem állhat meg tehát első műveinek tételeinél, hanem tovább kell folytatnia az ott kezdett gondolatokat. A Mysterien-ben meg is 1 V. ö. Scheeben : Die Herrlichkeiten der göttlichen Gnade, az I. (1863) kiad. előszava és Coll. Germ. Hung. : M. J. Scheeben alumno suo eximio centesimo ipsius redeunte natali (1935). 74. 1. 2 Mysterien des Christentums. 1865.; IV. kiad. (az első változatlan lenyomata) 1931. ed. J. Weiger. 3 Scheeben-t Rómában körülvevő theologiai gondolatvilágra nézve lásd Coll. Germ. Hung. id. m., főleg H. Schauff : Die Lehre von der Einwohnung des Hl. Geistes bei Karl Passaglia und Klemens Schräder.
