Theologia - Hittudományi Folyóirat 2. (1935)
Teller Frigyes: A zsidó és a görög zene hatása a liturgikus énekünkre
184 IRODALOM — LITERATUR — BULLETIN Máté evangéliuma. Fordította és magyarázta Lie. dr. Karner Károly egyetemi tanár. Sopron, 1935. A «Keresztyén Igazság» kiadása. XIV és 216 1. Mindig igaz örömmel tölt el, ha protestáns tudós a Szentírás magyarázatával foglalkozik, hiszen már ezzel a ténnyel igazolja a katolikus egyház álláspontját, hogy a Szentírás nem az a mindenki által könnyen megérthető könyv, amelyből kiki önmaga merítheti a hit és az erkölcstan tételeit, hanem ellenkezőleg : a Szentírás megértéséhez magyarázatra van szükség. Karner Károly, a pécsi Erzsébet-tudományegyetem soproni ág. ev. teológiai fakultásának újszövetségi biblikus professzora helyesen mondja munkájának Bevezetésében, hogy teológiai kutatás eredményeinek «a lelkiismeretes gyümöl- csöztetése véd meg attól, hogy saját egyéni nézeteinket vagy akár valamiféle pártállásunkat is beleolvassuk az írásba». És ugyancsak igaza van abban, hogy «alig is van nehezebb feladat, mint a sokfelé elágazó tudományos kutatás útvesztőjéből azt kihozni, ami valóban épít és ami az írást valóban megszólaltatja». Csak az a kár, hogy a tudós szerző mégsem vonja le a következtetést, hogy mindezért szükség van egy Krisztus által alapított egyházra, mely a hit és az erkölcs kérdéseiben a Szentírást csalhatatlan tekintéllyel magyarázza ... Karner ezzel a munkájával «minden, az írást tanulmányozó keresztyénnek» akar szolgálni és azért elhagyja vagy csak röviden érinti a kritikai kérdések tudományos tárgyalását. Mindamellett egyes fontos kérdéseket külön «Függelék»-ben tárgyal. Ezek a kérdések : Jézus gyermekségének története (197—198. 1.), Jézus csodái (198—205. I.), Jézus példázatai (205—207. 1.), Jézus, az Isten Fia (207—209.1.), Jézus, az Emberfia (209—214.1.). — Ha Karner könyve újabb kiadást ér, ajánlanám, hogy az olyan nagyobb kérdések fejtegetését is, mint «a farizeusok és a szadduceusok» (14.1.), «az Isten királysága» (21—23. 1.), vegye ki a kommentárból és tegye a Függelékbe. A Bevezetés (X—XIV. 1.) röviden ismerteti az evangélium szó jelentését, — Máté evangéliuma keletkezését, melyet a hagyományos felfogás szerint magyaráz, — elvetve vagy legalább is nem tartva valószínűnek a kettős forrás elméletét,— majd szól Máté evangéliumának sajátos jellegéről, céljáról és megiratása idejéről. Az első evangélium görög fordítását 70 tájára teszi. Karner Máté evangéliumát a következő szakaszokra osztja : A gyermekség története (1—11.1.), Krisztus fellépése és nyilvános működése (11—25.1.), a hegyi beszéd (25—53. 1.), Krisztus cselekedetei (53—65. 1.), Jézus harca Izráel népéért (65—89. 1.), példázatok (90—110. 1.), Jézus búcsúja Galileától és útja Jeruzsálembe (110—138. 1.), Jézus Jeruzsálemben (138—171. 1.), Jézus szenvedése és halála (171—192. I.), Jézus feltámadása (192—197. 1.). Ezután következik a már említett Függelék, melynek utolsó része Irodalmi tájékoztató. (214. 1.) Sajnálattal látom, hogy ebben az irodalmi tájékoztatóban Dausch kivételével egyetlen katolikus szerző neve sem fordul elő, pedig a legújabb kát. kommentárok közül Knabenbauernak kétkötetes munkája (1922.), Lagrange- nak CLXXXVIII és 559 lapra terjedő kommentárja (1927.) is említést érdemelt volna. — A 215—216. lapon rövid «Tájékoztató» van (néhány fontosabb név és fogalom), de rendszeres név- és tárgymutató a könyvben nem található.
