Theologia - Hittudományi Folyóirat 2. (1935)

Teller Frigyes: A zsidó és a görög zene hatása a liturgikus énekünkre

A ZSIDÓ ÉS A GÖRÖG ZENE HATÁSA LITURGIKUS ÉNEKÜNKRE 165

rituális imádságok (pl. az eucharisztikus ima, az ordinatio imája) a tradicionális frazeológia megőrzésével is nagyon változatosak és nem egyszer rögtönzöttek voltak. Ily körülmények között hamarosan szükségessé vált ezeknek a formáknak pontosabb megrögzítése, melyekből az első három század liturgikus szerkönyvei születtek.1

A püspökök, zsinatok és patriarchák sürgetésére lassankint egységessé kezd válni a liturgia, bár Afrikában még a negyedik század végén is találkozunk privát formulákkal, melyek ellen hevesen tiltakozik a carthagói zsinat 397-ben.1 2

A 4. és 5. századokban már világossá válik az egység kialakulása és a liturgikus kodifikáció elindulása.

Teller Frigyes.

(Folytatása következik.)

1 Ily szerkönyvet őrzött meg számunkra a Didache IX. és X. fejezetében, valamint Hyppolit : Apostoliké Paradosis r műve. Lásd Schermann : Ein Weiherituale der römischen Kirchen am Schlüsse des ersten Jarh. München. 1913. — Connolly: The so-called Egipthian church order. Cambridge. 1916. (Texte and Studies. VIII.)

2 «Quiscunque sibi preces aliunde describit non eis utatur, nisi prius cum instructioribus fratribus contulerit.» (Mansi. Concil. III. 884.)

«Nec aliae omnino dicantur in ecclesia, nisi quae a prudentioribus tractatae vel comprobatae in synodo fuerunt, ne forte aliquid contra fidem, vel ignorantiam, vel per unius studium sit compositum.» (Mansi. Concil.

IV. 330.)