Theologia - Hittudományi Folyóirat 2. (1935)
Hermann Egyed: Százéves katolikus magyar bibliafordítási kísérletek
SZÁZÉVES KATOLIKUS MAGYAR BIBLIAFORDITÁSI KÍSÉRLETEK 149 egységes, úgy ágazott szét az egyházmegyei zsinatok véleménye is. Voltak, amelyek egészen új fordítást kívántak, de sokan Káldi mellett foglaltak állást. Egyben megegyeztek, hogy jegyzetes kiadás volna kívánatos.1 Az «Oktató lntés»-ről azonban már nem esett szó, aminthogy — úgy látszik — Jordánszkynak már nem volt szerepe a nemzeti zsinaton a bibliakérdésben, sőt azon részt sem vett. Az új prímás a nemzeti zsinat előkészítő munkájában természetesen szívén viselte a bibliafordítás kérdését is. Mint láttuk, egyike volt azon főpapoknak, akik egészen új fordítást kívántak, neki tehát csak fel kellett vennie a fonalat 1818-ból. De még valakit nem hagyott nyugodni ez a gondolat : Verseghy Ferencet. Ő még zsinatról nem is tud, máris annyira nekikészülődik a munkának, hogy felkutatja a magyar bibliafordítás történetét.1 2 Amikor pedig megtudja, hogy nemzeti zsinat lesz, erősen bízik benne, hogy ő kap megbízatást erre. Verbuvál is a maga számára. Pyrker László püspöknek már 1820 nyarán küld fordítási próbákat, akinek nagyon tetszenek. De Pyrkert nemsokára velencei pátriárkának nevezi ki a király, ezért Verseghy elhatározza, hogy kidolgozott tervezetét a prímásnak küldi be. A tervezet megnyeri a prímás tetszését is és Verseghy reménykedve írja Horváth Jánosnak, hogy a prímás talán a zsinaton is előveszi. Különösen verses zsoltárfordításaira büszke. Ezek tétessenek a magyar bibliába, «nem pedig a Vulgatába fogadott olasz Deák fordítás után való magyar fordítás — mely fontos ok a zsidó szerint való magyar fordítás ellen nem harcolhat».3 Verseghy fordítási próbái Horváthnak is nagyon megtetszettek. Ők ketten a nyelvújításban is nagyon jól megértették egymást.4 Ezért nem csoda, ha Horváth a zsinat megnyitása előtt három héttel (1822 aug. 17-én) azt írja Verseghynek egy kissé barokkos lelkendezéssel, hogy «ily édes és tiszta nyelven senki sem tudná beszéltetni a Szentírást». A synodusra felkészülten megy védelmére.5 Az öreg költő ereje megfeszítésével dolgozik azon is, hogy a zsinatra fordítási elvei és tervezete nyomtatásban is megjelenhessenek. Közvetlenül kapunyitás előtt ez is sikerült neki. 1822 júl. 15-én küldi fel cenzúrára a prímáshoz és rá három hétre már ki is kerül a nyomdából a «Dissertatio de versioné Hungarica Scripturae Sacrae» c. füzet.6 Ilyenformán a nemzeti zsinatra talán egyetlen pont sem volt annyira előkészítve, mint a bibliafordítás kérdése, hiszen erről már 1 Horváth, i. h., 100. köv. 11. 2 U. ott, 102. 1. 3 U. ott, 104. 1. 4 V. ö. Badics Ferenc: Horváth János püspök. (1769-—18S5.) Veszprém, Egyházmegyei könyvnyomda, 1927. 51. köv. 11.; Madarász Flóris, i. h., 412.1. 5 Badics, i. h., 70. 1. 6 Horváth, 105. I.
