Theologia - Hittudományi Folyóirat 2. (1935)

Hermann Egyed: Százéves katolikus magyar bibliafordítási kísérletek

készületeit. Érsekbarátja hűségesen tudósította a királyhoz beadott memorandumról és ennek eredményéről. A zsinatot azonban már nem érte meg, 1820 dec. 13-án halt meg. De nem érték mái meg Somogy püspök és Fischer érsek sem, akikkel a gróf a Biblia ügyében annyit levelezett. Mindketten a zsinat megnyitásának küszöbén hánytak el : Somogy 1822 febr. 20-án, Fischer pedig júl. 4-én. A Nemzeti Műzeum, a Széchenyi-könyvtár megalapítása mellett bizonyára nagy lelki örömmel szemlélte volna a nemes gróf, ha egy másik kedves terve, egy elsősorban papok közt jó könyveket ingyen osztogató ű. n. «könyvintézet» megvalósult volna.1 A terjesztendő könyvek közt lett volna a Szentírás is. A tervből nem lett valóság, de Széchenyi emlékét az ötvenes években a Dunántúlon, plébániákon itt-ott még fellelhető Káldi-bibliák is ébrentartották.1 2

* * *

Az 1822 szept. 8-án megnyílt pozsonyi nemzeti zsinat királyilag jóváhagyott és előírt 8 pontjában az ötödik pont valóban a biblia- fordítás kérdése volt.3

Hogy a zsinatnak minél nagyobb eredménye legyen és tárgyalásai túlságosan el ne húzódjanak, Rudnay prímás még 1821-ben elrendelte, hogy minden egyházmegye előzetes tanácskozáson vegye tárgyalás alá a 8 pontot, mégpedig úgy, hogy először az esperesi kerületek tárgyalják meg őket, a megbeszélések jegyzőkönyveit azután a püspökök az egyház- megyei zsinatokon foglaltassák össze mint papjaik nézeteit és kívánságait a nemzeti zsinat számára egy közös projectumban. Ezeket az esperesi coronakat és egyházmegyei zsinatokat még 1821-ben mindenütt meg is tartották, s ilyenformán a nemzeti zsinat valóban a legteljesebb képet kapta az egész magyar papság kívánságairól. A jegyzőkönyvekből látszik, hogy a vidéki papság is égető problémának tartotta a biblia- fordítás kérdését. Kísérjük figyelemmel ebből a szempontból a legtekintélyesebb egyházmegyék egyikének, a veszpréminek tárgyalásait.4

A veszprémi egyházmegyei zsinat — széküresedés lévén — Horny ik János káptalani helynök elnöklete alatt folyt le 1821 szept. 26-án és 27-én. Ezen már ott feküdtek az esperesi kerületi jegyzőkönyvek is, egytől-egyig igen alapos és komoly elaboratumok. A kaposvári és tapolcai kerület kivételével (az utóbbi jegyzőkönyve csonka) az összes kerületek részletesebben szóltak a bibliafordításról is. Túlnyomó többségük (15-ből 9) Káldi javított kiadása mellett foglalt állást. Egészen határozottan új fordítást tulajdonképpen csak négy kerület kívánt ; ezek közül három még bilinquis (latin-magyar) kiadást is sürgetett.

1 Gillemot, i. h., 52. I.

2 Religió, 1854. 105. L, 2. jegyz.

3 Meszlényi, i. h., 253. köv. 1.

4 Az esperesi jegyzőkönyvek és az előkészítő egyházmegyei tanácskozás anyaga: Veszprém, püspöki levéltár, Synodus Dioecesana de A. 1821.

SZÁZÉVES KATOLIKUS MAGYAR BIBLIAFORDITÁSI KÍSÉRLETEK 147

10*