Theologia - Hittudományi Folyóirat 2. (1935)

Hermann Egyed: Százéves katolikus magyar bibliafordítási kísérletek

SZÁZÉVES KATOLIKUS MAGYAR BIBLIAFORDÍTÁS! KÍSÉRLETEK 143

politikája ugyanis a napóleoni háborúk költségeit részben úgy fedezte, hogy a magyar főpapi javadalmakat nem töltötte be és az interkaláris jövedelmeket a kincstár számára foglalta le.1 Árván állott a magyar Sión is 1799-től, Batthyány prímás halálától 1808-ig, amikor Ferenc király megtette a 22 éves Károly Ambrus főherceget prímásnak. De az ifjú prímás már a következő évben tragikus hirtelenséggel elhúnyt.1 2 Megint hosszú évekre szóló székiiresedésre volt tehát kilátás és a meddig a magyar hierarchiának nem volt feje, az új bibliafordítás ügye sem igen juthatott dűlőre.

Pedig nagy veszedelmek leselkedtek ezenközben a tapasztalatlan hívőkre a katolikus biblia hiánya miatt. Br. Fischer István egri érsek 1818-ban esperesei jelentéséből megdöbbenve vette tudomásul, hogy plébániáinak legnagyobb részében nincsen Szentírás és nem egy helyen papjai protestáns bibliákat használnak. Az angol protestáns bibliatársulat példájára, amely 10 év alatt a világ minden részében másfél milliónál több bibliát osztogatott szét, 1812-ben nálunk is megalakult egy ilyen társaság.3 1817-ben is 2000 példányt osztottak szét ebből az olcsó és Jordányszky Elek kanonok szerint «kellemetes magyarságú, formázatú» Károli-bibliából.4 A király ugyan 1816-ban megtiltotta ezek terjesztését, de mit használt ez? Keserűen írja Jordánszky gr. Széchenyi Ferencnek : «Azt tartom én, tsekély vélekedésem szerént, hogy ŐFge tilalmazásai sokszor hasonlók azokhoz a tűz ellen való intézetekhez, a mellyek a gyulladások után történnek».5 6

Ennek a két férfiúnak a lelkét égette legjobban a magyar katolicizmus szégyene, hogy nem tud híveinek kezébe Szentírást adni. Széchenyi ekkor már rég megtette a fordulatot a bensőséges, vallásos élethez, hiszen már 1806-ban közbeszéd tárgya volt ez irodalmi és politikai körökben és a nemes gróf ekkor (1817-ben) már benső barátságban élt Bécs apostolával, Hofbauer Szent Kelemennel. Itthon viszont Jordánszky volt a Bécsből hozzánk is kiáramló egyházias megújulás exponense.5 Evekig tárgyalnak erről a nagy témáról egymás között és Fischer érsekkel, aki prímás híján, mint rangidős érsek képviselte a magyar hierarchiát egyházi és politikai ügyekben. Tervezgetéseik kettős irányban folytak : segíteni kell a pillanatnyi szükségen és nyélbe kell ütni az új kiadást is.

1 Meszlényi Antal : A jozefinizmus kora Magyarországon, Budapest, 1934, 98. 1.

2 U. ott, 140. köv. 11.

3 Horváth Konstantin : A bibliafordítás kérdése utolsó nemzeti zsinatunkon : Kát. Szemle, 1929. 97. 1. V. ö. Meszlényi, i. h., 212. köv. 1.

4 M. N. Múzeum Széchenyi levéltára, T. I., F. III. Nr. 56. Lit. a., Jordánszky levele gr. Széchenyi Ferenchez, 1818 dec. 14.

6 U. ott, Jordánszky levele Széchenyihez, 1817 márc. 1.

6 V. ö. Gillemot Katalin : Gr. Széchenyi Ferenc és bécsi köre, Budapest, 1933, 11. és 50. köv. 11.