Theologia - Hittudományi Folyóirat 2. (1935)
Hermann Egyed: Százéves katolikus magyar bibliafordítási kísérletek
144 HERMANN EGYED Az első cél volt a sürgősebb. Ezt csak úgy lehetett elérni, hogy akárhol is találhatók, összevásárolják a Káldi-biblia még fellelhető példányait. Jordánszky megtudta, hogy a budai nyomdánál még akad 400 példány és ezeket Sághy nyomdakurátor Jordánszky útján felajánlotta Széchényinek,1 aki már előzőleg 4000 ft-t adott Jordánszkynak a biblia céljaira. Nemsokára Fischer érsek is megtudta ezt a kedvező lehetőséget, csak azt nem tudta most még, hogy ki a bőkezű mecénás, mert Széchenyi nem engedte meg, hogy Jordánszky az ő nevét megnevezze. Jordánszkynak az volt a propoziciója, hogy a 4000 ft-ból nemcsak a felajánlott példányokból kell annyit venni, amennyi futja, hanem ki kellene nyomatni az «Oktató Intés»-t is, amelyet Káldi annak idején az első kiadás elé tett. Azután ingyen kell szétosztani a bibliákat a szegényebb plébánosok között, de úgy, hogy a Széchenyi-patronátus plébániáinak mind jusson.1 2 Káldi az «Oktató Intés»-ben a Károli-féle protestáns bibliafordítás tévedéseit szedte sorjába. Jordánszky eleinte igen kardoskodott ennek újranyomatása mellett, Fischer érsek azonban ellenezte. Meg is írta Széchenyinek, hogy sokat csatázik Jordánszkyval ebben a kérdésben.3 Neki az volt a felfogása, hogyha Széchenyi is kívánná, akkor is át kellene dolgozni. Azonban ajánlatos volna egészen elhagyni, mert a protestánsok az érsek megfigyelése szerint már elhagyták a Károli-bibliából a katolikusellenes előszavakat és glosszákat, már pedig az «Oktató Intés» főleg ezek ellen irányult. Kinyomatása tehát csak felesleges kontroverziákat okozna. De különben is annyi történeti, exegetikai és fordítási tévedés van benne, hogy átdolgozása után már alig lenne Káldi művének nevezhető. Káldi második kiadásában, melyet a jezsuitáik készítettek Nagyszombatban (1732), már szintén nem volt meg.4 Az érsek egy későbbi leveléből kitűnőleg Nováky József kanonokkal és Lovassy Ferenc ferencessel az «Oktató Intés» ezen tévedéseit tűhegyre is szedette és elküldte Jordánszkynak is, aki végre maga is engedett, mert belátta, hogy a cenzúra a változatlan újranyomást úgy sem engedélyezné és a huzavona csak késleltetné a meglevő példányok kiosztását.5 6 Közben pedig elfogyott a nyomdánál még megmaradt 37 példány biblia, az ezután jelentkező vevőknek pedig azt mondották, hogy Fischer érseknél van 400 példány. Az érsek tehát sürgette az engedélyt ezek szétosztására. 1818 márciusában azután sor is került erre. Fischer a példányokat beköttette, majd Jordánszkyval egy tervezetet készíttetett a szétosztásra. E szerint kimaradtak a fogarasi, nagyváradi, munkácsi 1 Széchenyi lt., i. h., Jordánszky levele Széchenyihez, 1817 márc. 11. 2 U ott, Jordánszky Széchenyihez, 1817 ápr. 26. 3 U. ott, T. I. F. III., No. 54, Lit. a. Fischer Széchenyihez, 1817. okt. 11. és okt. 30. 4 U. ott. Fischer Jordánszkyhoz, 1917 dec. 14. és Széchenyihez, 1817 dec. 26. 6 U. ott, Jordánszky Széchenyihez, 1818. jan. 29.
