Theologia - Hittudományi Folyóirat 2. (1935)
Szabó Vendel: A gyónás érvényessége az orthodox egyházban
118 SZABÓ VENDEL Ha tehát az orthodoxia hierarchiáját az egyház testéről való leszakadás miatt nem tekinthetjük a Krisztus által akart és az egyház által megvalósított egyházkormányzati intézménynek, officiumnak (Can. 145. § 1.), nem is székelhet benne a iurisdidio ordinaria: «Potestas iurisdictionis ordinaria ea est, quae ipso iure adnexa est officm. (Can. 197. § 1.) Az orthodox püspökökben hiányozván a törvényes küldetés és a vele suo iure kapcsolatos lelki hatalom a hívek felett, ezen a vonalon hiába is keresnők az orthodox papok feloldozásának érvényességét, mert az oldóhatalom delegálásának szükséges előfeltétele hiányzik : a potestas ordinaria. Nem felel meg a tényeknek azok álláspontja, akik az orthodox papok abszoluciójának úgy akarnak jogi alapot biztosítani, hogy sem a görög, sem az orosz egyházat nem tartják sem heretikusnak, sem skiz- matikusnak, mert szerintük nem bizonyítható, hogy az egyház őket ünnepélyes döntéssel valaha ilyeneknek nyilvánította volna,1 másrészt pedig nincs rá adatunk, hogy az orthodoxok a forma és jog szerint megkötött és életbe lépett flórenci uniót egyetemes zsinataikon vagy egyetemes értékű hivatalos megnyilatkozásaikban felbontották volna. A görög egyházakra vonatkozólag Van Caloen ezt írja : «.A századok folyamán a görög egyház részéről sohasem történt semmi hivatalos ténykedés — act officiel —, hogy felbontsák a flórencei uniót. Sohasem mondták ki a szakítást Rómával.1 2 Ezzel szemben elég utalnunk arra a tényre, hogy a bizánciak püspökei zsinataikon és a hívőkhöz intézett pásztorleveleikben számtalanszor tiltakoztak a flórencei unió ellen mindjárt az unió kihirdetése után, ami természetes következménye volt azon féktelen izgatásnak, amit Marcus Eugenicus efezusi metropolita fejtett ki a latinok ellen. Legélesebben kiviláglik az unió hivatalos megtagadása az 1484-i konstantinápolyi zsinat határozataiból, amely zsinat a bizánciak szemében egyetemes jelleggel bír és amelyen trapezunti Simeon konstantinápolyi egyetemes pátriárka elnöklete alatt az alexandriai, antiochiai és jeru- zsálemi pátriárkák részvételével a görög egyházak nagyszámú püspökeinek jelenlétében ünnepélyesen elvetették a flórenci zsinatot, amint azt maguk a görögök is beismerik : «... ^ aôvoSoç, aö-a], o?xoop,ev»e}] oüaa... TTjV èv OXwpévxía éxeívyjv 7rapavop.wxáxr]V xax£ßaXe xal ávexpetjjs aúvoSov» és eretnekeknek nyilvánították mindazokat, akik a latinok szerint a Szentléleknek az Atyától és Fiútól való származását tanítják és hiszik.3 Ugyanezen a zsinaton megalkották, kihirdették és hivatalosan elrendelték az ú. n. Officium reconciliationis Latinorum-ot — Tôpoç xfjç xaxaXXayfjç — amelynek értelmében a görög egyházba 1 R. Souarn : Praxis missionarii in Oriente servata, pag. 123. 2 Revue Bénédictine, tom. VIII. 121.: La question religieuse chez les Grecs. 3 Rhallis-Potlis : Sftvta-ffia xffiv D-sluiv xal tsprâv xavávtov, tom. V. 144—7.
