Theologia - Hittudományi Folyóirat 1. (1934)
Artner Edgár: A római katakombakutatás mai állása
Dr. Sickenberger Joseph: Die Briefe des heiligen Paulus an die Korinther und Römer. IV. kiadás. Bonn (P. Hanstein), 1932. — XVII és 333 I. — Igen érdemes munka. A szerző ugyanazokat az alapelveket követi az új kiadásban is, mint az előbbi három kiadásban. Róm. végső nagy doxológiájának hitelességét szilárdan vallja, és nem tartja még valószínűnek sem azt a véleményt, mely ezt tagadja. Kor. Il-t egységes levélnek tartja. Dr. Meinertz Max—Dr. Tillmann Fritz: Die Gefangenschaftsbriefe des heiligen Paulus. (Die heilige Schrift des Neuen Testaments. VIII. Band.) Bonn, 1931. — 169 1. — Abban az erősen vitatott kérdésben, hogy az apostol Efezusból, Caesareából vagy Rómából írta-e ezeket a leveleket, Meinertz és Tillmann a hagyományos álláspontot fogadják el : Kol. és Ef. 61—63-ból valók, az apostol római fogságának első időszakából, míg Filipp, abból az időből való, amikor Szent Pál pőre már bírói tárgyalásra került. Ef. elsősorban nem Efezus híveinek szól, nem is több egyháznak, hanem azonos a Laodicea egyházához intézett levéllel. Schäfer Karl Theodor: Untersuchungen zur Geschichte der lateinischen Übersetzung des Hebräerbriefs. — Freiburg i. Br. 1929. — XII és 209 1. — Az értékes munka a Zsidókhoz írt levél latin szövegét tanulmányozza a következő szövegtanuk alapján : d Tischendorf kiadása szerint, a Vulgáta szövege (= vg) White kiadása szerint, r Dom de Bruyne szerint és z (Codex Harleianus) fénykép szerint. Schäfer azt hiszi, hogy a d-ben olvasható szövegalakon kívül létezett egy ff szövegalak, melynek szerzője a III. században élt Itáliában, d igen híven követi a görög szöveget. A Vulgáta fr-tól vagy d-től függ. Az r szövegalak szerzője Schäfer (és Dom de Bruyne) szerint talán maga Szent Ágoston, — de ezt nehéz volna bebizonyítani, z közelebb jár a görög szöveghez, de vannak benne betoldások. Schäfer azt hiszi, hogy ez a szövegalak még olyan korból való, amikor Zsid. kánoni tekintélyét még nem ismerték el általánosan. Dr. Rohr Ignaz: Der Hebräerbrief und die Geheime Offenbarung des heiligen Johannes. IV. kiadás. — Bonn (Peter Hanstein), 1932. — VIII és 242 1. — A tübingeni teológiai fakultás tanára szerint Zsid. gondolatai Szent Páltól valók, a levél külső formája azonban mástól van, talán Apollostól. Szent Páltól van a «fortiter in re», Apollostól a «suaviter in modo». A Jelenések könyvére vonatkozólag Rohr mint a katolikus magyarázat diadalát állapítja meg azt az örvendetes tényt, hogy egyre több racionalista magyarázó vallja a könyv egységét. Külön fejezetben szól a mandeusokról. Allo E. B.: Saint Jean, L’Apocalypse. IIIe édition. (Études bibliques.) Páris (Gabalda), 1933. — CCXCIV és 398 lap. — A fribourgi egyetem tudós professzorának Apokalipszis-kommentára 1921-ben jelent meg I. és II. kiadásban, 1933-ban pedig már harmadik, erősen ÚJSZÖVETSÉGI SZENTÍRÁSTUDOMÁNY 91
