Theologia - Hittudományi Folyóirat 1. (1934)
Artner Edgár: A római katakombakutatás mai állása
90 PATAKY ARNOLD JMicher A.: Einleitung in das Neue Testament. — 7. kiadás. — Tübingen, 1931. — XVI és 629 1. — Bár Jülicher 1925 óta vak, mégis bámulatos szellemi frisseséggel dolgozta át nagy munkájából az általános bevezetést és Pál apostol leveleit, munkatársa, E. Fascher pedig a többi részeket. Jülicher szerint a «formgeschichtliche Methode» még a kezdetnek erős túlzásaiban szenved. A túlságosan radikális Drews-t, Raschke-t stb. alapos érvekkel cáfolja. A katolikus szentirástudo- mányról általában elismeréssel beszél. Nem tartja valószínűnek, hogy Pál Efezusban fogságban lett volna. Tessz. Il-t nem tartja hitelesnek. Gál. 56-ból való. A IV. evangéliumnak nem János apostol, nem is más szemtanú a szerzője ; ez nem hiteles forrása Jézus történetének. Schmid Josef: Mattheus und Lukas. (Biblische Studien, XXI11. 2—4.) Freiburg i. Br. (Herder) 1930. — XVI és 364 1. — Lukács nem ismerte a kánoni Máté-evangéliumot. Tillmann Fritz: Das Johannes-Evangelium übersetzt und erklärt. (4. kiadás.) Bonn, 1931. — 364 1. — A haladó irány hive. Az 5. és 6. fejezet sorrendjét felcseréli ; 5, 4-t nem tartja autentikusnak. 3, 11 vagy 13-ban és 3, 31-ben az evangélista szavát látja. Valószínűnek tartja, hogy Jézus csak egyszer űzte ki az árusokat a jeruzsálemi templomból. Tillmann kommentárjának általában apologetikus jellege van. Kirsopp Lake—Henry J. Cadbury: The Acts of the Apostles. London, 1933. — IX és 420 1. — Additional notes to the Commentary. London, 1933. — XIV és 547 1. — Ez a nagyszabású kommentár a F. J. Foakes Jackson és Kirsopp Lake által szerkesztett «The Beginnings of Christianity» c. gyűjteménynek IV. és V. kötete. Az I—II. kötet az irodalomtörténeti kérdésekről szólt, a III. kötetben az Apostolok Cselekedeteinek görög szövege olvasható a Vatikáni kódex és a Beza- féle kódex szerint. A kommentár nem riad vissza a radikális felfogásoktól sem, de tisztelettel szól a mérsékeltebb véleményekről is. Lake a kereszténység eredetét többé-kevésbbé úgy képzeli el, mint Loisy. Csel.-ben a «mi-részleteket» Lukácsnak tulajdonítja, de Csel. mai alakját egy redaktornak tulajdonítja, ki forrásaival elég szabadon bánt. Jézus kínszenvedését és halálát 29-re (inkább mint 30-ra), Pál megtérését 32-re, a jeruzsálemi zsinatot 46-ra, Pál megjelenését Gallio törvényszéke előtt 51-re vagy 52-re, megérkezését Jeruzsálembe 55 pünkösdjére, első római útját legkésőbb 56-ra vagy 57-re teszi. Lake azt hiszi, hogy Lukács munkája irodalmilag függ Josephus Flaviustól. Becsületére válik a kommentárnak, hogy sehol sem mondja a kereszténységet szinkretista vallásnak. C. Clark: The Ads of the Apostles. Oxford, 1933. — LX IV és 427 1. — A szerző főcélja : kimutatni, hogy az Apostolok Cselekedeteinek legjobb szövegalakja a nyugati szövegalak, melynek legfőbb képviselője a D kódex és családja (= Z). Clark szerint ez a szövegalak Egyiptomban keletkezett. — Véleményét nagyon kevés biblikus osztja.
