Theologia - Hittudományi Folyóirat 1. (1934)
Artner Edgár: A római katakombakutatás mai állása
ÚJSZÖVETSÉGI SZENTÍRÁSTUDOMÁNY 85 nyilatkozatait közli Jézusról. Jézus személyéről a modern zsidók általában többé-kevésbbé rokonszenvesen beszélnek ; de sajnálatos tény, hogy nagy részük a bibliai racionalizmus befolyása alá került. A könyv harmadik szakasza teljesen és kizárólag Klauznernek Jézusról szóló zsidó monográfiájával foglalkozik (160—209. 1.): 1B“> ‘imlnn‘1 y^n *13BT "HEH. Klauzner könyve nagy irodalmi esemény volt, mert, mint Huber helyesen mondja, «1900 év óta ebben tárgyalja először egy rabbinikusan iskolázott zsidó Jézus életét tudományosan, mégpedig olymódon, hogy szakít az előbbi zsidó hagyománnyal, sőt egy lépéssel még tovább megy, amennyiben a kereszténység alapítóját mint a vallási és etikai idealizmus megtestesülését tünteti fel». Az evangéliumok értelmezésében azonban Klauzner is a régibb és az újabb racionalistákat követi. Jézust ábrándozónak és rajongónak tartja. Jézus kereszthaláláért nemcsak a zsidók felelősek, hanem elsősorban Pilátus. Arimatiai József Jézus holttestét ősei sírjából titokban ismeretlen sírban helyezte el.1 A nők híradása az üres sírról idézte elő a tanítványok káprázatait, és ez a káprázat lett ezután a kereszténységnek alapja. Huber mesteri kézzel cáfolja Klauzner tévedéseit, majd pedig pozitív formában beszél a Jézus által alapított messiási országról, Jézus istenségéről és messiási voltáról, csodáiról, önként elszenvedett kereszthaláláról és feltámadásáról. A negyedik szakasz (210—245. 1.) címe : «Észrevételek a Jézusról szóló modern zsidó felfogásokra». Benne kimutatja a szerző, hogy a zsidók téves állásfoglalásának alanyi oka az a Talmudban és a rabbi- nikus irodalomban oly sokszor hangoztatott elv, hogy a zsidók nem szorulnak megváltásra : minden zsidó részese lesz a túlvilági üdvösségnek. Majd kifejti, mily következetlen a modern zsidók felfogása Jézusról, és kimondja, hogy Jézus csak mint az Isten Fia és a Messiás jelent értéket a zsidóságnak. Huber könyvét három hatalmas függelék egészíti ki. Az első apologetikus jellegű. Tárgya : az ószövetségi messiási jövendölések beteljesedése Krisztusban. A második az apostoli kortól a mai napig fellépett zsidó álmessiásokról beszél. A harmadik függelék egyes evangéliumi és rabbinikus helyek hasonlóságát magyarázza. Huber a gyakran emlegetett hasonlóságokra nézve kimutatja, hogy az evangéliumra emlékeztető rabbinikus helyek jóval későbbiek Krisztus koránál (374— 394. 1.), és hogy a felebaráti szeretetnek Jézus által hirdetett parancsa és a rabbinizmus világnézete között lényeges különbség van (394— 426. 1.). Huber könyve értékes gyűjtőmunka, s mint ilyen hézagpótló a magyar irodalomban. Mély betekintést enged a zsidó világfelfogásba, amint ez immár két évezreden keresztül kialakult, és feltárja az érintkező pontok mellett azt a mélységes szakadékot is, amely a zsidóságot a kereszténységtől elválasztja. Segítségére lehet a könyv az igazságot komolyan kereső zsidóságnak is abban, hogy közelebb jusson Ahhoz, 1 így legújabban Baldensperger is : «Le tombeau vide.» (L. Revue Biblique XLII. 1933 583. 1.)
