Theologia - Hittudományi Folyóirat 1. (1934)
Artner Edgár: A római katakombakutatás mai állása
84 PATAKY ARNOLD Újszövetségi Szentírástúdomány. Huber Lipót: Üjkori és modern zsidók Jézus Krisztusról és a kereszténységről. Kalocsa, 1933. — 443 lap. (Árpád r.-t. könyvkereskedése. — A könyv bolti ára 10 pengő.) Őszinte öröm tölti el a lelkemet, hogy az első munka, amelyet a «Theologia» hasábjain ismertethetek, éppen a magyar biblikus tudomány legrégibb művelőjének, Huber Lipót kalocsai kanonoknak legújabban megjelent nagy műve : «Újkori és modern zsidók Jézus Krisztusról és a kereszténységről». Ez a könyv voltaképpen a második, befejező része egy két kötetre tervezett műnek, melynek címe : «Zsidóság és kereszténység a múltban és a jelenben». Harminc esztendeje dolgozik már a szerző ezen a munkáján ; egy egész emberöltő búvárkodásával gyűjtötte össze az anyagot, amelyet tudományos feldolgozásban most az olvasóközönség elé bocsát. A szerző négy szakaszra osztja könyvét, és ezekhez még három függeléket csatol. Az első szakasz (11—109. 1.) címe : «A mai zsidóságról általában». Ez a szakasz két §-ra oszlik. Igen helyesnek és a további fejtegetés szempontjából rendkívül fontosnak tartom, hogy a szerző mindenekelőtt rámutat arra az alapvető tételre, hogy a mai zsidó vallás nem azonos az ószövetségi mozaizmussal. A judaizmus, illetve a rabbinizmus emberi alkotás : a mozaizmusnak farizeus-rabbinikus továbbfejlesztése. Sajnálom, hogy a szerző ebben a részben nem vehette figyelembe a mai nemzetközi katolikus biblikus irodalom nesztorának, Lagrange-nak 1931-ben megjelent nagyszerű munkáját : «Le Judaïsme avant Jésus- Christ», de mindnyájan tudjuk, hogy külföldi tudományos könyveknek megszerzése manapság szinte leküzdhetetlen nehézségekkel jár. Ugyanennek az oknak tulajdonítom, hogy a szerző a 17. lapon Felten : «Neutestamentliche Zeitgeschichte» című munkájának még 1910. évi I. kiadását idézi, holott ennek már II. és III. kiadása jelent meg 1925-ben. Huber érdekes és tanulságos összehasonlítást tesz a mózesi vallás és a rabbinizmus egyes hittételei (monoteizmus, angelológia, messiási eszme) között, majd rámutat arra, hogy a jeruzsálemi templom elpusztulása óta a zsidóságnál hiányzik a templom, az áldozat, a papság, és hiányzik a vallási egység. Hosszú fejezetben beszél a modern zsidóság vallási megosztottságáról és válságáról, az ortodox és a liberális zsidóságról, illetve mindkét alaptípusnak árnyalatairól. Ezután sorra veszi a szigorúan ortodox, és a felvilágosultabb és liberális zsidóság állás- foglalását a keresztényekkel és Jézussal szemben. Az ortodox zsidóság még ma is a Talmud szempontjából ítéli meg Jézust és a kereszténységet, a liberális zsidóság azonban már Maimonidesz (f 1204) kora óta kedvezőbben vélekedik a kereszténységről és annak Alapítójáról. Állításainak igazolására Huber a régi és a modern rabbinikus irodalomból számtalan idézetet hoz. Huber könyvének második szakasza (110—159.1.) a modern zsidók
