Theologia - Hittudományi Folyóirat 1. (1934)
Artner Edgár: A római katakombakutatás mai állása
ÓSZÖVETSÉGI SZENTÍRÁSTUDOMÁNY 83 Alfred Jeremias: Das Alte Testament Im Lichte des alten Orients. Vierte (deutsche) völlig neubearbeitete Auflage. Mit 293 Abbildungen, 3 Karten. Deutsches und hebräisches Motivregister. Register der neute- stamentlichen Stellen. Leipzig, 1930. Hinrichs. 42 M. — Ez a pompás kiállítású könyv egy luteránus lelkipásztor műve. 1904-ben jelent meg először, azóta több mint a felével növekedett meg. Főleg az újabb felfedezések és leletek gazdagították anyagát. A hangyaszorgalommal összegyűjtött és módszeren feldolgozott bő anyag igen tanulságos, és kétségkívül nagyban hozzásegíti az olvasót a szentiratok mélyebb megértéséhez. A mű gazdag tartalmát egy pár sorban összefoglalni alig lehet. Kimerítően tárgyalja a Biblia és az ősi keleti népek (a sumérok, babilóniaiak, föníciaiak, egyiptomiak, irániak, indiaiak, kínaiak, japánok, stb.) elbeszéléseit a teremtéstörténetről, a paradicsomról, az ősatyákról, a vízözönről és közöl Biblián kivül álló forrásokat a babiloni torony építéséről és a népek szétszéledéséről. (1—196. o.) A legújabb kutatások főleg Kánaának az izraelita kort megelőző állapotaira derítettek fényt, és dicséretére legyen mondva a szerzőnek, hogy jól értékesítette művében e kutatások eredményeit. Hálásaknak kell lennünk neki azért is, hogy rövid és világos képét adja az újabb kánaáni ásatásoknak és a felszínre került gazdag archeológiái, vallástörténeti stb. leleteknek. (197—288. o.) A patriarka-elbeszélésekben túlságos értéket tulajdonít a mitológiai elemeknek, és a legérdekesebb a dologban az, hogy éppen ezáltal gondolja megmenthetőnek ezeknek az elbeszéléseknek történeti jellegét. (289—390. o.) Izraelnek Egyiptomból való kivonulását újabb emlékekkel világítja meg és értékes párhuzamot von a bibliai és a babiloni törvényhozás között. (391-—436. o.) Munkája következő részében (437—743. o.) aztán a Biblia történeti, vallási, archeológiái, nyelvészeti stb. elemeit illusztrálja a szerző babilóniai, egyiptomi, föníciai és egyéb Biblián kívül álló forrásokból. A bibliai és egyéb források közt vont párhuzam nem mindig helytálló. Hogy e téren a szerző elsietett megállapításokra volt utalva, a dolog természetéből következik. Rengeteg anyagot ölel fel könyve, olyant is sokat, amelynek értékét részlettanulmány még nem tisztázta. Nem hagyhatom szó nélkül a szerző makacs ragaszkodását pánbabilonista elveihez. Többször reámutattak már (újabban Hehn : Theol. Revue. 1929. 7 skk. o.) annak az egyoldalú felfogásnak tarthatatlanságára, mely minden bölcseséget Babilonból származtat. Ma már alig képzelhető el az a nimbusz, mellyel Hugo Winckler állítólagos felfedezései borították be Babilónia egét. Jeremiás azonban annyira megcsontosodott felfogásában, hogy — úgylátszik — önmagát kellene megtagadnia, ha szakítana vénhedt, erejét vesztette álláspontjával. Alapvető hibái ellenére is nagy haszonnal forgatható könyve. Irányi János. 6*
