Theologia - Hittudományi Folyóirat 1. (1934)

Artner Edgár: A római katakombakutatás mai állása

apostolok nyomán nyugatra került keleti keresztények révén szüremlett be a keleti ízlés a nyugati, nevezetesen római művészeti hagyományok vonásai közé. A keleti hipotézis így egyáltalán nem járt káros hatással a római katakombakutatásra, sőt a látó­kört tágítván, több ponton világosságot derített főleg az ókeresz­tény művészettörténet addig nehezen megfejthető kérdéseire és szimbolikájára. A keleti kutatások azonkívül megbizonyították azt a már azelőtt is sejtett körülményt, hogy a katakombái temet­kezés korántsem volt kizárólagos keresztény sajátság, azt már a keletiek is többhelyütt alkalmazták, ahol a talajviszonyok kedvez­tek annak s Rómában a zsidókon kívül1 a halottégetés megszűnte után (az Antoninusok alatt) a pogányoknál is szokásba jött.2 XI. Pius pápa széleskörű érdeklődését a keresztény régiségtan sem kerülte el, sőt az ő nevéhez fűződik a római régiségtani intézet megalapítása (1926). A jövő katakombakutatásnak sokat ígérő intézkedés a lateráni szerződés ama rendelkezése, mely a kata­kombákat a pápa fennhatósága alá helyezi. Ha mindezek ellenére az utóbbi években bizonyos lassulás mutatkozott s a felfedezések nem követték egymást ügy mint régen, ennek nem annyira a külső körülményekben, hanem inkább belső, elvi nehézségekben kell az okát keresnünk. Ha nem tévedünk, a világszerte tapasztalható jelenség : az öregek és fiatalok harca a keresztény régiségtanra is átterjedt s nagyobbrészt ez bénítja meg ma a római kutatások menetét. A régi gárda tagadhatatlanul elöregedett,3 az új generáció most tanul az említett római intézetben és így De Rossi hagyomá­nyait már csak kevesen képviselik. Ezek közül Marucchi tanít­ványa, Enrico Josi említendő, aki különösen a Praetextatus és a Pamphilus katakomba feltárása körül kifejtett munkásságával szerzett érdemeket.4 Bár korra nézve ő még az ifjúsághoz számít, mindazáltal hűen követi mesterét a hagyományok ápolásában s így az «öregek» iskolájához tartozik. A szó mai értelmében vett «ifjú­ság» koronázatlan királya mindezekkel szemben Styger Pál, jelen­1 A római zsidók katakombái a város belsejében keletkezett zsidó telepeknek megfelelően a fentebb említett katakombazónában már felfedez­tettek. 2 A már eddig is ismert kisebb pogány katakombákhoz újabban (főleg a Via Appia baloldalán) több nagyobb régió felfedezése járult. 3 Wilpert 76 éves, a pápai régészeti intézet igazgatója, Kirsch 72 éves, Marucchi 1931-ben elhunyt. 4 Az újabb eredményekről az 1922 óta a Nuovo Bullettino helyébe lépett Rivista di archeológia cristiana számol be időnként. A RÓMAI KATAKOMBAKUTATÁS MAI ÁLLÁSA 65 Theologia. 5

Next

/
Thumbnails
Contents