Theologia - Hittudományi Folyóirat 1. (1934)
Baranyay Jusztin : Az egyház egyetemi törvénye
52 BARANYAY JUSZTIN tatióval szemben ellenvetést támaszt mindenekelőtt a két hivatalos bíráló, továbbá a tanári karnak erre előzetesen kijelölt egy pár tagja, de rajtuk kívül joga van az «oppugnáláshoz» minden jelenlevőnek. E cselekmény elbírálását öt szavazó professzor ejti meg. A harmadik része a Laurea-szigorlatnak egy szóbeli vizsgálat (art. 46. § 2, 0. art. 42). Ennek két formáját engedi meg a törvény. A jelölt értekezése témájával, vagy egyéni tanulmányaival szorosan összefüggő tárgykörből vett szorosan meghatározott számú tételből tesz vizsgálatot. A másik forma, hogy a jelölt speciális tudományának tárgyköréből egy előadást tart. E cselekmény elbírálása ismét öt szavazó professzorra van bízva. A Laurea megszerzése sokban emlékeztet a németrendszerű egyetemeken divó magántanári habilitatióra. Azonban mégsem ez, hanem ennek, mondhatnók, az előjátéka. A budapesti egyetem legújabb (1933) Tanulmányi és vizsgálati szabályzata igen helyesen határozza meg e fokozat mibenlétét : «A hittudományi doktori fokozat (laurea) a jelölt olyfokú készültségét állapítja meg, amely őt a hittudományok valamely szakján belül egyetemi magántanári képesítés megszerzésére alkalmasnak minősíti» (24. §). Az egyház egyetemi törvénye megvalósította a teológiai szakdoktorátust. Eddig a hittudományi doktor méltóságához igen jelentős receptív munka árán jutott el. A fokozat elsősorban azt jelentette, hogy birtoklója a teológia egész területén súlyos kézikönyvek hosszú sorának alapos megtanulásával otthonosságra és biztonságra tett szert. Az új doktorátus ezzel szemben annyit jelent, hogy a laureatus a hittudományok egyik speciális területén önálló tudós munkásságra alkalmas, felkészült és hivatott. Az egyetemi törvényt még igen számos vonatkozásban lehetne vizsgálat tárgyává tenni. Az egyetemek, illetőleg karok viszonya a hierarchiához, az autonómia és tanszabadság kérdésének kezelése, a tanárok társadalmi és anyagi helyzete, a hallgatók jogviszonyai, az egyetem tancéli berendezkedése mind oly szempontok, melyeknek részletezésére az egyetemi törvény és a vele kapcsolatos végrehajtási utasítások bőséges anyagot nyújtanának. Ezek azonban már egy rövidre szabott ismertetés keretébe nem férnek bele. * * * A «Deus scientiarum Dominus» XL Pius pápa sok nagy ténye sorában is a legjelentősebb tettek egyike. Mint oktatási
