Theologia - Hittudományi Folyóirat 1. (1934)
Baranyay Jusztin : Az egyház egyetemi törvénye
AZ EGYHÁZ EGYETEMI TÖRVÉNYE 51 tekben a biennium philosophicum (c 1365. § 1) nem rendszeresítetik, avagy a budapesti hittudományi kar mellett egy két éves filozófiai propaedeuticumot nem létesítenek. Az egyetemi törvény három akadémiai fokozatot ismer : Baccalaureatus, Licentia seu Prolytatus, Laurea seu Doctoratus (art 7). Rendes fokozat csak a két utóbbi, az elsőnek adományozása az egyes karok tetszésére van bízva (art. 7. § 2). E fokozatok megszerzését célzó cselekményekre csakis az bocsátható, ki az egyes tárgyakból az előírt vizsgákat előzetesen letette (art. 34 és art. 33. § 3). A Licentiát a nyolcadik teológiai félév után lehet elnyerni. A szigorlat tulajdonképpen három cselekményt foglal magában. Első kellék egy szemináriumi dolgozat, mely a jelöltnek tudományos hivatottságáról tesz tanúságot (0. art. 37. § 1). A második egy szóbeli vizsgálat, de universa sacra Theologia (Theologia fundamentalis et dogmatica, Theologia moralis speculativa 0. art. 38. § 1). A harmadik része pedig a szigorlatnak legalább egy főtárgyból (disciplina e principalibus) zárthelyi írásbeli vizsgálat (0. art.39). A licentia-szigorlat vezérlő szempontja, «ut idoneus haberi possit ad docendum in scholis, quae gradus academicos, non conferunt» (art. 8). Vagyis alapjában véve ez nem egyéb, mint egy teológiai tanári vizsga. Tehát a megjelölt kereteken belül a követelményeket a fokozatot adó egyetemnek ehhez a nagyon magas célhoz kell szabnia. A Laurea a legmagasabb akadémiai fokozat. Csakis a tizedik, illetőleg a bölcseleti előtanulmányokat is beleszámítva, a tizennegyedik egyetemi félév elvégzése után adható. A szigorlat a következő cselekményekből tevődik össze. A leglényegesebb az első, a doktori értekezés. Ennek a szó szoros értelmében véve egy tudós dissertatiónak kell lennie (art. 45. és 46 ; 0. art. 40. és 41. §§ 1—2), amely nemcsak tanúbizonyságot tesz a jelöltnek tudományos kutatásra való felkészültségéről (quae cum investigationibus scientificis aptum esse demonstret), hanem önálló eredményével a tudományt előbbre is viszi (et ad scientiae profectum conducat). Az értekezésnek nyomtatásban kell megjelennie (art. 46. § 1 n 1) és egy-egy példányban a Sacra Congregatio de Seminariis et Studiorum Universitatibus-nak, valamint az egyházi tudományok valamennyi egyetemének és fakultásának megküldendő (0. art. 43). A második cselekmény a «solemnis dissertationis defensio» (0. art. 41. §§ 3, 4), amelyre meghívandók az egyházi hatóságok és más tudós és magas állást viselő férfiak. A disser4*
