Theologia - Hittudományi Folyóirat 1. (1934)
Baranyay Jusztin : Az egyház egyetemi törvénye
48 BARANYAY JUSZTIN életétől és fegyelmétől annak rendje-módja szerint — rite — különválasztassék. Itt említem meg röviden azt is, hogy a végrehajtási utasításokból nyilvánvaló, hogy a hallgatóknak nem kell szemináriumban élniök. Az Ordinationes 49 art. 4. §. azt mondja : «peculiaria constituantur beneficia scholastica, quae vulgo Bursae studiorum appellantur, in auditores optimos alendos et sublevandos eroganda». 3. Módszertani kérdések. A pápai egyetemi törvény modern szellemére különösképpen jellemző az a gondosság és figyelem, mellyel a methodikai kérdéseket kezeli, illetőleg hangsúlyozza. Általános elv, hogy a tanterv és anyagközlés feleljen meg az egyetemi hittudományi oktatás kitűzött, a fentebbiekben ismertetett céljának, «qualis requiritur, ut auditorum mentes ad finem propositum cohaerenter excolantur (art. 29).» A hittudományi karon a tanterv a sacra Theologiának domináló helyet biztosítson. E tudomány tanításában kétféle módszert kell alkalmazni, a történelmit és a bölcseletit, vagy amint a törvény mondja «hael autem disciplina methodo cum positiva tum scholastica tractanda est. art. 2». A teológia történelmi módszerével a törvény részletesebben nem foglalkozik. Ez nem is látszik szükségesnek. Egyrészt azért, mert e methodus alapját, a beható forrástanulmányt a törvény a teológiai oktatás egészre vonatkozóan többszörösen és a leghatározottabb formában hangsúlyozza. Másrészt azért sem, mert az a modern tudományos szellem, melyet a törvény az egyházi tudományok egyetemein és fakultásain meg akar teremteni, a történelmi módszert a Sacra Theologiában (dogmatikában és morálisban) is szükségképpen fontos szerephez juttatja. Ezért csak a végrehajtási utasításban (0. art. 18. § 2) foglalhatik a következő rövid, de rendkívül értékes módszertani útmutatás, illetőleg utasítás : «In parte disciplinarum positiva auditores ita instituantur, ut non solum ipsam doctrinam probe addiscant, sed etiam fontes singulis disciplinis propriosque leges eosdem interpretandi cognoscent atque laboris scientifici subsidia et adiumenta cum fructu adhibere assuescant». Ez az előírás az összes tudományszakok tanítására irányadó jellegű, tehát a Sacra Theológiára is. A bölcseleti, a scholastikus módszerrel a törvény közelebbről foglalkozik (art. 29. 30. 0. art. 18. §§ 1—3, 0. art. 24). E tekintetben az Abélard-tól megalapozott, a 13. század klasszikus teológusaitól a tökéletesség igen magas fokára fejlesztett, azóta hagyományos módszert, sőt külső formákat is
