Theologia - Hittudományi Folyóirat 1. (1934)
Takács Ince: A Duns Skót János körül fellendülő irodalom
IRODALOM — LITERATUR — BULLETIN 379 nagyságot a valószerűség rovására, hanem biztos alapozású életrajz, hol az egyén és a miljő kettős összehatásaival plasztikus egységbe olvad, és így jegecesedik ki belőle a minden kritikát kibíró barokklelkű élet- és korrajz. Egyik a másikát nyomon kíséri. Biró gyermekéveivel megelevenedik nemcsak a szülőfalu : Padány, hanem az egész Csalló-köz, a maga széleshorizontú történeti távlataival. A diákévek kapcsán útmutatást nyerünk Nyitra és Nagyszombat városok jelen és múltjából. A bicskei plébánossága a katholicizmus kihangsúlyozásával megkezdi a barokkkor vallási keresztmetszetét, s ez egyre élesebbé válik, amint Biró pályája a magasba ívelődik a veszprémi kanonokságon és felsőőri pré- postságon át a veszprémi püspökségig. Egyénisége ezenközben fokról- fokra erősebb kontúrokban bontakozik ki. Sokoldalúsága kiszélesedik a hittérítő, a szervező, építő, egyházkormányzó, író, szónok, politikus mecénás, pereskedő, gazda stb. lapjaira. Akármelyik oldalon mutatkozik, be, mindenütt kiérződik nagyságának agát keménysége, de egyben a kornak, helyeknek és viszonyoknak is pontos rajza. Bírót életében lehetett szeretni vagy gyűlölni, tisztelni vagy utálni, de a nagyságot lehetetlenség volt tőle elvitatni. Megértjük a szerzőt, ha Pázmánnyal merte őt összemérni. Aki Pehm könyvét elolvassa, az megismeri Birót, amilyen volt. Tárgyilagossága nem satírozza ki hibáit, de nem is növeli, mint nagy ellenfelei : Dubniczay kanonok és Kácsor piarista. A fényt és az árnyékot egyaránt meglátja s a kettőből alkotja meg az igazi jellemképet. De ezt sem mutatja be korából kiszakítottan, hanem abba beleállítva, hogy így a kép minél teljesebb legyen. Hogy ezt tehette, rengeteg levél-' tári, irodalmi, helyi és hagyományi adat után kellett járnia s csak ezek birtokában építhette munkáját biztos kézzel oly nagyarányúvá, mint amilyen volt Biró élete s oly formássá, mint aminő a sümegi rezidencia,vagy a zalaegerszegi templom, amely kettő a sok közül szintén Birót dicséri. Sokat lehetne még írni Pehm ügyes invenciójáról, munkája hézag- talan felépítéséről, külső ornamentikájáról, problémaköreinek felvetéséről s a rájuk adott talpraesett feleletekről, mindez azonban az ismertetés határát nagyon kitolná. Munkáját mi sem dicséri jobban, minthogy zökkenő nélkül olvastatja magát s meggyőző erővel hat. Biró megkapta tőle az aere perennius emlékét s ez nemcsak a nagy püspök dicsősége, hanem a zalaegerszegi apát érdeme is. Meszlényi Antal. Deutscher Kulturatlas. Walter de Gruyter et Co. Berlin. Öt kötet kb. 500 lap. A térképek és statisztikai táblák gyűjteménye a germánok, ill. németek művelődés-, vallás- és egyháztörténetét, s annak forrásműveit mutatja be földrajzi, kronológiai beosztásban és kíséri rövidre- fogott magyarázó szövegben. Az ógermán vallástörténet forrásainak két tábláján (Herbert Achterberg I. 54, 54a) a germánok megtérése előtti időből való vallásukra vonatkozó pogány-római és keresztény eredetű források ismertetését találjuk a források keletkezési helye és ideje szerint. A II. köt. 40. táblája Szent Ferenc rendjének a német földön való elterjedését a XIII. és XIV. században szemlélteti. Megismerjük a térképen a provinciákra való felosztást és a kolostorok sűrű-
