Theologia - Hittudományi Folyóirat 1. (1934)
Kühár Flóris: A mai vallástörténet fő irányai és módszerei (I.)
A MAI VALLÁSTÖRTÉNET FŐ IRÁNYAI ÉS MÓDSZEREI 151 A babyloni astralis mitológiából akarták az egész valláskialakulást és fejlődést magyarázni az ű. n. panbabilomizmus képviselői : H. Witickler, A. Jeremias, E. Stucken. Mindhárman úgy tekintik az ószövetséget, mint a babyloni mitológia függvényét.1 A panbabilonizmus módszertanilag két alapvető hibában szenved: 1. leszármazást, oksági függést állapít meg puszta hasonlóságból (Kína, Mexikó, Peru égitestmitoszait is Babylonból eredezteti), 2. magaskultűrájú nép vallását állítja a vallásfejlődés élére ; ez valódi filius ante patrem. Égitestmitoszok vannak az ősnépeknél is. Tartalmilag pedig hibáz abban, hogy mítosznak nézi akárhányszor magát a történelmet és hogy a mitoszkialakulás többi tényezőit (születés, halál, meteorológiai jelenségek stb.) nem veszi figyelembe. E) Fejlődéselmélet. Módszere és irányai. Hogy az ethnológiai valláskutatás a 19. század derekán alább hagyott, annak szellemtörténeti oka van. A század első felében a német idealizmus uralkodott és ez adott lendületet, irányt a vallás- történetnek is. Amikor pár évtizedre a materializmus jutott uralomra (Feuerbach, Moleschott, Büchner, Vogt), a tudomány az embernek csak testi, anyagi összetevőjét kutatta, a szellemet, tehát a vallást is, elintézte azzal, hogy az agysejtek váladékának minősítette. Az ethnológia helyébe az anthropológia lépett, mely az embert anatómiai és fiziológiai szempontból vizsgálta, a történelmi embert épp úgy, mint a praehistoria emberének ez időben nagyobb számmal feltárt csontvázait. 1859-ben jelent meg Darwin műve a fajok eredetéről. A benne felállított biológiai fejlődéselmélet hamar kiszorította a korábbi szellemtörténeti fejlődés gondolatát és új célokat,irányokat és módszert adott az emberrel foglalkozó tudományoknak : az anthro- pológiának, ethnológiának, praehistoriának és a hozzájuk kapcsolódó vallástörténetnek is. A biológiai evolúció gondolatát bele kell vinni az ember «szellemi» világába is. A család, társadalom, gazdaság, öltözködés, erkölcs, vallás, művészet, tudomány területén is meg kell találni az egyszerűből az összetettbe, a fejletlenből a fejlettebbe való lassan haladó átmeneti fokokat, mint ahogy 1 Winckler : Geschichte Israels. Leipzig. 1900. A. Jeremias: Das Alte Testament in Lichte des Alten Orients. 3. kiad. Berlin, 1912.
