Theologia - Hittudományi Folyóirat 1. (1934)
Schütz Antal: A hittudomány jelen fázisa és föladatai (II.)
no SCHÜTZ ANTAL melynek alapvonalait zseniális vázlatban megrajzolta Bonaven- tura : Reductio artium ad theologiam. Történeti és lényeg-elemző megvilágításban így áll előttünk a mai hittudomány, virágzó jövő felé mutató fázisában és ezt a jövőt készítő föladataiban. Éppen a történetileg tájékozódó nézés van legkevésbbé arra kísértve, hogy emberi tevékenységgel és receptek szerint kikényszeríthetőnek gondolja azt, ami Isten teremtő terve értelmében hivatva van titkon fakadni, miként az evangéliumi vetőmag (Marc 4, 26). Virágzást nem lehet erőltetni. De a hittudomány számára is irányt szab az Üdvözítő szava, mely szerint minden napnak elég a maga baja és gondja (Mat 6, 34) ; s nekünk teljesítenünk kell ennek a mának föladatát egész odaadással, tekintet nélkül arra, hogy mit hoz a jövő ; a holnapi nap majd gondoskodik magáról. De a hittudománynak mai napjába, miként általában az egyházi életbe, belesugárzik az a nap, melynek nincs alkonya : a pünkösd. Mikor vihar és tüzes nyelvek közepeit megszületett az Egyház, az a pünkösd lett a teológiának is születésnapja, normája és törvénye, reménye és ereje. Közvetlen megnyilvánulása az volt, hogy «beszélni kezdtek különféle nyelveken» (Act 2, 4). S a pünkösdi nyelvcsodának ez a teológiai értelme : Mikor a Lélek, az Atya végtelen erejében és az Ige kimeríthetetlen igazságtartalmában lángoló örök személyes Szeretet leszáll az emberbe, akkor a kapott mérhetetlen gazdagságnak tudatára ébredt elme képtelen egy nyelven, veleszületett anyanyelvén, kifejezést adni ennek a szellemi teljességnek ; ahány nyelv kínálkozik, mindnek jut itt mondanivaló, és csak valamennyi együtt tud megközelítő kifejezésben sejtelmet adni a magát kinyilatkoztató Isten gazdagságáról. A hittudomány számára ez azt jelenti : A kinyilatkoztatásban megjelenő isteni igazság megközelítő kifejtésére és képviseletére nem elég egy nyelv, egy nép, egy psziché. Hanem ahány van, mind föl van híva, hogy a maga sajátos talentumait kamatoztassa ; s csak valamennyi együtt adja a tudományos szempontoknak, módszereknek, munkaköröknek azt a sokszerűségét, mely megközelíti a kinyilatkoztatott igazság teljességét. A népek és a népjellegek a hittudomány szolgálatában — ez is hálás terület a teológiai kutatás számára. A végére kell járni, miért és miképen van a virágzó patrisztikában alexandriai és kappadókiai, afrikai, antiochiai és római teológia ; mit jelent ennek a nemzeti szellemnek megkeresz-
