Theologia - Hittudományi Folyóirat 1. (1934)
Schütz Antal: A hittudomány jelen fázisa és föladatai (II.)
telése a középkorban, mikor a «quattuor nationes» szerint megszervezkedett az egyetem ; s a Tridentinum utáni virágkor hogyan és miért adja a vezérpálcát először a spanyolok, aztán a franciák és végül rövid időre a németek kezébe, és most — kinek szánja? Isten országában külön keresztény nemzeti önérzet és erőkifejtés forrása a hittudományos igazságnak ez a grálszolgálata. Erre a munkára föl van híva a magyar géniusz is ; természetesen a történeti, szociológiai, földrajzi, sőt gazdasági adottságok hatá- „ rain belül ; nem szabad ugyanis figyelmen kívül hagyni, hogy a tudomány művelésének vannak kultúrái és szociológiai föltételei, melyek megszabják munkaterületeit (lásd Eszmék és eszmények 110. lap). A magyar hittudomány eddig kevés alkotó erővel vett részt a hittudomány nagy történeti művén. Szemhatára szélén néha meteorként átvonult egy-egy idegenből jövő üstökös ; Joannes a s. Thoma-ról mondják, hogy magyar földön született, Cienfuegos pécsi püspök volt, Denifle itt dolgozott. Igazi nagyot is keveset termett ; talán csak Pázmányt és Prohászkát. De a századok folyamán hű sáfárja és szorgalmas közvetítője volt népe számára a hittudomány egyetemes kincseinek. Ennek a munkának egyetemes egyháztörténeti eligazodással a végére járni : ez is föladat, mégpedig olyan, melyet Isten csak reánk bízott. Ma azonban szabad többet merni. Az Egyház és a hittudomány új nagy világtörténeti föladatok előtt áll ; s történelmi pünkösdjének ezen a nagy napján nem szabad némának maradni és félreállni annak a géniusznak, mely a Duna-Tisza táján idestova ezer éve idegenek közepeit, rokontalan nyelven tesz tanúságot Jézus Krisztusról. A HITTUDOMÁNV JELEN FÁZISA ÉS FÖLADATAI 111 Schütz Antal.
