Teológia - Hittudományi Folyóirat 50. (2016)
2016 / 1-2. szám - TANULMÁNYOK - Rokay Zoltán: Gottfried Wilhelm Leibniz (+1716) és a szubsztancia - Leibniz "szubsztancia"-fogalmának gondolattörténeti előzményei
ROKAYZOLTÁN Gottfried Wilhelm Leibniz (f1716)ésa szubsztancia ugyanakkor mint Isten ragyogott fel, úgy ez a földi táplálék (substantia) hozza meg, ami isteni.« Amint ugyanis Krisztus Urunk személye Istenből és emberből áll, úgy Krisztus áldozata láthatóból és láthatatlanból, a szentségből (sacramento — szentségi jelből) és a dologból, amelyet a szentség jelöl (res sacramenti); akkor pedig, ami isteni, azt a földi táplálék hozza meg, ha úgy vesszük, ahogyan Szent Ágoston int Az újonnan megkeresztelteknek írt könyvében, az oltár kenyerében azt, aim a kereszten függött, és az oltár borában, ami Knsztus oldalából omlott. Az ember ugyanis, akit magára vett Isten bölcsessége, magában hordozta az istenséget, akit fel kell ismerni, míg olyasmit mondott vagy tett, amit Isten sohasem tehetett volna, ha nem lesz emberré. Ezért mondja János apostol: »Amit láttunk, amit hallottunk, amit kezünk tapintott az élet igéjéből.« S a katonák, akiket elfogására küldtek, s inkább hódoltak előtte, azt mondják: »Soha még így nem beszélt ember.« S ismét, midőn mint embert leköpdösték, arcul verték, szögekkel megfeszítették, leköpet- len, veretlen maradt, mivel mint Ige és Isten nem szenvedhet. így az oltár kenyere és bora, amelyet a pap a könyörgésben földi tápláléknak (substantia) nevez, míg az oltáron megszentelik (consecrantur) hogy benne Krisztus testét és vérét lássuk, és kézzel fogjuk, töijük, amelyet (olykor) tűz emészthet meg, és amelyet fogunkkal megrágunk, az egyetemes megújulás idejéig a mennyben marad, a kéz számára érintetlenül, töretlenül, tüztől megemészthetetlenül és fogaktól megrágatlanul, mivel a szenvedéstől mentes marad Krisztus teste. Ezért mondja az apostol: »Noha Krisztust test szerint ismerjük, már nem test szerint ismerjük.« Szent Ágoston pedig: értsd meg, légy képes befogadni az írást, figyeld meg, hogy más az, ami szemed elé kerül, és más, ami szívedet inti: részeiben esszük Krisztus testét a szentségben és egészen sértetlen marad a mennyben, egészen sértetlen marad szívedben."38 Jelen összefüggésben mindez figyelmet érdemel, mert Leibniz is hozzászólt a transz- szubsztanciáció kérdéséhez. Canterburyi Szent Anzelm (1033—1109) az ő híressé vált istenérvében (Kant: argumentum ontologicum), az értelemben (in intellectu) lévőből vezeti le a létet. Szerinte a szubsztanciális jelölések a dolgok lényegére vonatkoznak, de nem az egyes dolgokat jelölik. Ha pl. valaki azt mondja: „fehér”, megérti, mit jelent ez, de nem mond semmit az egyes fehér dologról (pl. a fehér hóról).39 Petrus Abelardust (1079—1142) a „Sic et non” módszere tette ismertté a gondolkodástörténetben. Ennek lényege: ha egy tekintély két ellentétes állításával találjuk magunkat szemben, ott nem dönthet egy további tekintély, hanem csakis az ész. Ez tudja kimutatni, vajon tényleg ellentmondásos-e a két állítás, továbbá, hogyan lehet a látszólagos ellentmondást megszüntetni. Abelardus a szubsztancián mindig valami konkrét egyes létezőt (hoc aliquid 'ez a valami’) ért. A kötőszó az ítéletekben, pl. Szókratész „van” (est) ember, az „est” nem egy létezőt (létet: Szókratész létét) kapcsolja össze egy másik létezőjével (az emberével), hanem az azonosságot jelöh a létben.40 38 Berengár, 2009, 233. (Berengár III. válasza: 217—237.) Meg kell jegyezni, hogy a görög liturgia ószláv („templomi szláv”) szövegében a Miatyánkban ez áll: „hieb nas naszusni” áll (szustina ’lényeg’; uszia; a hitvallásban: jedi- noszusni = homousziosz). 39 Historisches Wörterbuch, 508. 411 Petrus Abaelardus. Migne, Patres Latini 178; Jacobi, K., Discussionen über Prädikationstheorie in den logischen Schriften des Petrus Abaelardus, in Petrus Abaelardus, Person, Werk und Wirkung, Paulinus Verlag, Trier 1980, 165-179. 5LÓG1A 201 84
