Teológia - Hittudományi Folyóirat 50. (2016)
2016 / 1-2. szám - TANULMÁNYOK - Rokay Zoltán: Gottfried Wilhelm Leibniz (+1716) és a szubsztancia - Leibniz "szubsztancia"-fogalmának gondolattörténeti előzményei
Gottfried Wilhelm Leibniz (f 1716) és a szubsztancia ROKAYZOLTÁN vei nem rendelkezik akcidenciákkal, az isteni személyek viszonya a Szentháromságon belül marad.25 Boethiusnak (Amtius Manlius Torquatus Severinus) köszönhetjük a személy (persona) definícióját: „persona est rationalis naturae individua substantia". Itt szóba kerül a.persona, a natura, az individua és a substantia. így elmondhatjuk, hogy a személy definíciója szent- háromságtani eredetű, és a szubsztancia jelentésének ismeretét feltételezi.26 Nem szabad figyelmen kívül hagynunk a Szentírást sem. Az Újszövetségben, a Mi- atyánkban a bevett fordításokban a „mindennapi kenyér"-rel visszaadott kifejezés a görög szövegben: ton arton hemón ton epiuszion (Mt 6,11; Lk 11,3). A kifejezés egyébként a Példabeszédek könyvé ben fordul elő (3,28): „nem tudod, mit szül a holnap” (hé epiusza); 27,1: „nem tudod, mit szül a holnap” (hé epiusza). Ez alkalmat adott (többek között Szent Jeromosnak), hogy a „holnapi kenyérről” beszéljen, eszkatologikus értelemben. Azonban az epi nem csak „időhatározó”, hanem azt is jelenti, hogy a jelen szubsztancia fölötti. Lukács latin kéziratai ugyan mind „cotidianum”-nak fordítják, Máté esetében azonban négy (kései) kézirat kivételével „supersubstantialis ”-t - szubsztancia fölötti kenyér szerepel. Az egyetlen görög—latin kódexből (Béza) éppen csak azok a lapok hiányoznak a Máté-evangéliumböl, amelyek a Miatyánkot is tartalmazzák.27 Mindez fontos lesz a XI. századi eukarisztikus vita szempontjából. 3. KORAI SKOLASZTIKA Johannes Scotus Eriugena az usziát a nyugvás kategóriájához sorolja be. A kategóriákat létük önállósága alapján határozza meg: önmaguk által léteznek, és semmilyen szubjektumra nincs szükségük ahhoz, hogy létezzenek.28 Hangsúlyozza, hogy a szubsztancia nem rendelkezik testtel, és nem hozzáférhető az érzékek számára. A testek nem lehetnek szubsztanciák, mert a formából és matériából összetettek, miközben a szubsztancia egyszerű oszthatatlan, romolhatatlan.29 Maga a szubsztancia, a reláció, tér és idő láthatatlanok, míg a mennyiség, a minőség és a helyzet egymással találkozva csodálatosan létrehozzák a látható matériát.30 Időközben a „hét szabad művészetet” előbb az apátsági iskolákban művelték, majd a Nagy Károly által létesített Schola palatinában, birodalma szétesése után pedig ismét az apátsági iskolákban. Erre a korszakra esik az ún. „első eukarisztikus vita" Paschasius Radbertus és Ratramnus corbier-i szerzetesek között (kb. 838—840), amelyben ugyan nem szerepel a szubsztancia-kifejezés, csak a veritas és a figura, de az ún. „második euka- nsztikus vita” megértéséhez előzményként ismerni kell. Ott viszont már központi szerepe van a szubsztanciának. 25 De Trinitate V,2—5. (Migne, Patres Latini, 42, 912.) “ Boethius, Liber de persona et duabus naturis (Migne, Patres Latini, 64, 1343.) 27 Novum 'Testamentum Graece et Latine (Apparatu critico instructum edidit Merk, A.), Romae 1951. Sumptibus Pontificii Institutii Biblici, vő. epiusziosz — címszó (Focrster), in Theologisches Wörterbuch zum Neuen Testament II, 587—595. A szóban forgó kéziratok: Godex Sangallensis, lectio marginalis (VI. század); Godex Dublinensis et sequentes (Vili—IX. század); Godex Gavensis (IX. század); Godex toletanus (VIII. század); Godex Willelmi (1245); Godex Gantabrugiensis (Bezac, Cambridge, 1864; kritikai kiadás, unciálés, görög—latin, VI. század). 28 Scotus Eiciugena, De divina natura, Patres Latini 122, Migne, 454—518. 29 Uo. M Uo. 81
