Teológia - Hittudományi Folyóirat 50. (2016)
2016 / 1-2. szám - TANULMÁNYOK - Laurinyecz Mihály: A szociális, strukturális bűn fogalma a XX. század Latin-amerikai Püspöki Tanács (CELAM) konferenciáinak tükrében
LAURINYECZ MIHÁLY A szociális, strukturális bűn fogalma a XX. század CELAM-konferenciáinak tükrében terjedt ábrázolás túllépése. Ugyanakkor a szociális bűn teológiai körülírásakor következetesen törekedett arra, hogy ne veszítse el abban a személyes felelősség súlyát, illetve hogy ezt a bűnt ne csupán analóg módon kezeljük, mivel struktúrák nem tudnak bűnt elkövetni, illetve bűntudatot sem tudnak érezni.10 A fogalom használatában három vonal is megkülönböztethető. 1. Az első csupán arról szól, hogy közösségben élő és attól függő emberek vagyunk, akiknek tette hatással van a másik ember magatartására. Ez fogalmazódik meg az ősbűn következményében, az áteredő bűnben is, illetve abban, hogy az ember felismeri azt, hogy a bűn misztériuma ok és okozati láncolatot hoz létre.11 Vagyis az egyikből fakad a másik. Ezért is folytatja a kompendium azzal, hogy minden bűn személyes bűn, és minden bűn társadalmi bűn is egyszerre, mert egy konkrét személy követi el, és mindig hatással van a többiekre.12 2. De beszélnünk kell egy másik kategóriáról is: a bűn struktúrájáról, ami azt jelenti, hogy a bűnnek bizonyos működési rendszere, sajátos logikája, ok-okozati összefüggése van. Vagyis a bűn egyik összetevőjéből fakad egy másik bűn, tehát a bűnök „további bűnök forrásává válnak”.13 3. A harmadik kategória pedig azt jelenti, hogy olyan intézmények, társadalmi és szociológiai struktúrák léteznek, amelyekhez eleve hozzátartozásunk, abban való részvételünk magával hozza azt, hogy kapcsolódási pontunk bűnt eredményez. Mondhatjuk azt, hogy a személyes felelősség mind az okozóban (tehát abban, aki forrása a szociális, strukturális bűnnek), mind a következményi részesben más és más. Vizsgálódásunk szerint ez a hármas megkülönböztetés nem egyértelműen derül ki a fogalmak forrásainál, kibontakozásuk kezdetétől és használatuk folyamatában sem. Éppen ezért lesz hasznos először megvizsgálnunk közvetlenül azokat a forrásokat, amelyeknél a kérdéskör tárgyalása indul. A témával nagyon sokan sok oldalról megközelítve foglalkoztak már,14 magyar nyelven viszont eddig még nem nagyon dolgozták fel a kérdéskört. RIÓI (I.) KONFERENCIA, 1955 A teológiatörténeti gyökerek Dél-Amerikába vezetnek. A CELAM (Consejo Episcopal Latinoamericano) által Rióban szervezett I. konferencia 1955-ben még csak a társadalmi lelkiismeretről szól, melynek formálásában sokat fáradoznak a lelkipásztorok.15 A bűn fogalma egyáltalán nem jelenik meg a záródokumentumban. Heyer, K. E., A Christian Ethic of Immigration, Georgetown 2012, 38. " Vő. IgazságossAg és Béke Pápai Tanácsa, Az egyház társadalmi tanításának kompendiuma 116, Budapest 2007, 77. ,2 Uo. ” Uo. 78. 14 Vő. Baum, G., Structures of Sín, in Ilié Logic of Solidarity: Commentaries on Pope John Paul IPs Encyclical „On Social Concern” (kiad. Baum, G. - Eisberg, R.), New York 1989, 110-117; II concetto di „struttura di peccato” nella dott- rina sociale delle Chiesa: IJna chiave di lettura per il nostro territorio. Materiali per una riflessione (szerk. Zunino, R.), Cosenza 2002; SIEVERNICH, M., Sünde /Soziale Sünde, in Neues Handbuch Theologischer Grundbegriffe, München 2005, 203; Hilpert, K., Sozialethik, in Neues Handbuch Theologischer Grundbegriffe, München 2005, 208; Sievernich, M., Schuld und Sünde in der Theologie der Gegenwart, Frankfurt am Main 1982; Heyer, K. E., A Christian Ethic of Immigration, Georgetown 2012; Fucek, I., II peccato oggi, Roma 1996; Kawalec, P., Peccato, strutture e trasformazione sociale. Confronto tra Jósé Ignazio Gonzalez FFaus e Gregory Baum (doktori disszertáció), Roma 2004. 15 Vő. a riói konferencia (1955. július 25 - augusztus 4.) záródokumentuma: http://www.iglesiacatolica.org.uy/ departamento-de-catequesis/files/2012/08/rio.pdf. (A kutatás ideje: 2016. május 11.) TECH LUCsiiA <SU 74
