Teológia - Hittudományi Folyóirat 50. (2016)
2016 / 1-2. szám - TANULMÁNYOK - Kuminetz Géza: Megfontolások a szólás szabadsága alapvető jogáról / 1. - Egy fontos lelkipásztori feladat: megtanítani a népeket a kulturált párbeszéd művészetére
Megfontolások a szólás szabadsága alapvető jogáról -1. KUMINETZ GÉZA lást alkotó lény, s meggyőződése az értékrendjét jelenti, melyet szolgál, mélyet mindennapi életében megvalósít.53 A vallásos magatartás lényege az, hogy eszményeit, igaznak tartott értékrendjét áldozatosan szolgálni kívánja.55 56 Mivel a szólás révén befolyásolható leginkább az ember úgy, hogy szabadságának illúziója megmarad, ezért is lehet oly erőteljes a visszaélés ezzel az alapjoggal, immár a magánszférában és a közszférában egyaránt. A tömegtájékoztatás iparrá, monopoliszti- kus, transznacionális iparrá vált, melynek megvannak a maga önös érdekei, s ezért globálisan sérül az objektív tájékoztatás, a tények, a hírek közreadása, nyomában az egyoldalú és elfogult vélemények tévesztésével. Ennek a kiemelt stratégiai fegyvergyárnak és médiaháborúnak a méretei - ne feledjük - vetekednek az „energiatermelő, a hadiipari, a légi közlekedési és a befektető óriáscégekkel”.57 A szólás szabadsága jogának súlyos és következetes megsértése jellemzi korunkat, akár az egyén, akár valamely hatalmi tényező részéről is történik. Ennek a kegyetlen racionalitásnak és bomlasztó irracionalitásnak látványa, tapasztalása végül a mysterium iniquitatis titkához visz el minket. Csak megátalkodott, elvakult, gonosszá, már-már pszichológiai értelemben visszafordíthatatlanul gonosszá vált ember, emberi csoport állítja a maga perverzzé vált életcélja (hatalom, birtoklás, élvezet) szolgálatába a média fegyvereit.58 Valljuk be, legalább olyan hatásosak e fegyverek, mint korábban a hagyományos fegyverekkel, illetve elrettentő erejükkel vívott háborúk. Ez a fegyver egyszerre és állandóan támadja a személy egészét (érzelmi, értelmi és akarati aktivitását, egyszóval a teljes tudatát), a társadalmi csoportokat, a népeket, az államokat. Ismerjük a tudatmódosító szereket; nos, a média, ahogyan mai működésének tendenciáit látjuk, e szerek egyik leghatékonyabb és bizonyos értelemben legdestruktívabb fajtája. 6. BEFEJEZÉS Ma szívesen szemléljük történelmünk alakulását úgy, mint forradalmak okozta korszak- váltásokat. Ezért beszéltünk előbb polgári (politikai-társadalmi) forradalomról, később tudományos-technikai- és technológiai forradalomról, aztán jött a szexuális forradalom, míg jelenleg a kommunikáció forradalmának a korában élünk, lázában égünk. A föld mai urai szinte a saját monopóliumukká tették az információ iparát, mely uralmukat szolgálja, s egyre erőteljesebben manipulálja az ember egész lényét,59 nyomorítva így az emberi méltóságot. Oly nagy az egyesek, népek tudatára ható erejük, hogy képesek meghamisítani az emberi tapasztalást, jelentéktelenné tenni a valóságérzetet, az eseményekről valós kép, józan ítélet alkotását. A tudatos és tervezett világméretű manipuláció csak diabolikussá vált személyek műve lehet, olyan embereké, akik túl vannak az emberségen, akikben csak ráció és alantas ösztönök uralkodnak, akiknek ezért nincsenek erkölcsi gátlásaik, s igen ügyesen játszanak más emberek erkölcsi tudatával. Vagyis jól ismerik az erkölcsi szabályokat, de ezekkel is csak manipulálják akár önmagukat, akár 55 Vö. Koltay, A., A blaszfimía szabadsága és korlátozhatósága. Tézisfüzet habilitáció elnyeréséhezjog- és Államtudományok tudományágban, Budapest 2015, 7-8 és 52. 56 Vö. Brandenstein, B., Etika, Budapest 1938, 35-36. 57 Vö. Drábik, J., A pénz diktatúrája. Milyen haszonnal járna a közpénzrendszer visszaállítása, Budapest 2005, 113. 58 A gonoszsággal kapcsolatban részletesebben lásd: Kekes,J., A gonoszság gyökerei, Máriabesnyő — Gödöllő 2007. 57 Oly erős ez a manipulativ tevékenység, ami nem riad vissza semmitől sem, nincsenek se etikai, se jogi gátlásai. Vö. Drábik, J., A pénz diktatúrája. Milyen haszonnal járna a közpénzrendszer visszaállítása, Budapest 2005, 114. 67
