Teológia - Hittudományi Folyóirat 50. (2016)

2016 / 1-2. szám - TANULMÁNYOK - Kuminetz Géza: Megfontolások a szólás szabadsága alapvető jogáról / 1. - Egy fontos lelkipásztori feladat: megtanítani a népeket a kulturált párbeszéd művészetére

KUMINETZ GÉZA Megfontolások a szólás szabadsága alapvető jogáról -1. kosok jogai. 6. Az állampolgári kötelességek: a) a haza védelme, b) a közterhekhez való hozzájárulás és c) a tankötelezettség.25 Ismételten hangsúlyozzuk, hogy az alapvető jogok kölcsönösen meghatározzák, erősítik, hiányuk pedig ugyancsak kölcsönösen gyengítik egymást. Vagyis kölcsönösen függenek egymástól, s egyik erősödése magával hozhatja a többi erősödését is.26 Az em­beri jogok nem érvényesíthetők igazságosan csak az egyén érdekeire való tekintettel, ha­nem a mások megalapozott érdekei, jogai, s maga a közjó (államon belül), illetve a világ­közjó keretén belül.27 Ugyanígy a helyi vagy nemzeti, netán világközjó nem törölheti, de mérsékelheti az egyéni, önmagában jogos érdekeket. E rövid szemle után megállapíthatjuk, hogy a szólás szabadsága mintegy a szószóló­ja az összes-alapvető emberi jognak, hiszen a beszéd révén tudjuk gondolatainkat, a teen­dőinket kifejezni, s társakat toborozni, mozgósítani az igaznak tartott eszmék, kivitele­zendő tervek megvalósításához. Mindenek előtt ezt a szabadságjogot kell biztosítani, ám ez ma már nem elég, hiszen a szabadság illúziója (szólhatok, ha kedvem tartja, hiszen nem tiltja senki) nem azonos a szólás valódi szabadságával. A szólás szabadsága ugyanis akkor éri el a célját, ha a szót a társadalmi életben valóban javító tettek is követhetik. A gondolat, a szólás, a lelkiismeret és a vallás szabadságának alapjoga ugyanakkor mintegy implikálja a nyelv használatának a szabadságát is, hiszen az ember a gondolatait alapvetően a nyelvén, helyesebben az anyanyelvén fejezi ki a legpontosabban. Ezért minden emberi nyelvet védelem illet, s ki-ki úgy fejezheti ki vagy védelmezheti igazát, amely nyelv épp a rendelkezésére áll, leginkább az anyanyelvén. Beszélhetünk tehát a nyelvszabadság, az anyanyelv szabadságának alapjogáról is.28 4. A SZÓLÁS SZABADSÁGA, MINT ALAPVETŐ JOG ÉS KÖTELESSÉG LÉNYEGI TARTALMA 4. 1. A kommunikáció jelenének mérlege A technikai fejlődés a kommunikáció sohasem látott lehetőségekeit teszi valóságossá, akár az információk rögzítésének, megőrzésének, akár az információ másokkal való meg­osztásának, akár pedig a termékeny párbeszéd megteremtésének tekintetében, röviden a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságának a forradalmasításában. A kommunikáció tudománya és ipara paradox módon mégsem ezt az irányt köve­ti, hanem az emberi ismeret szerzésének szinte minden ágában a manipuláció ösvényére lép. Szabad teret ad az ún. tisztességes médiumok létesítésének, üzemeltetésének, ám mellettük nagyságrenddel több a nem tisztességes médium, s ezek hangja hatalmasabb, illetve, ha a tisztességes médiumok olyan híreket közölnek, amelyek leleplezik a valós 25 Vö. SÁR], J., Alapjogok. Alkotmánytan II., (Osiris Tankönyvek), Budapest 2004, 37—38. 2,1 Bár láttuk az emberi jogok történetének menetét, hogy mindig tulajdonképp csak a leggyengébbé vált láncszem érvényesítéséért folyt a harc, majd az adott rész szempont egészségtelen túlsúlyra jutott. Ma már talán eljött an­nak a kornak hajnala, melyben az emberi jogokat az egyének, népek és államok együtt és alapvetően egységesen (nem uniformizáltál!!) és holisztikusán fogják érvényesíteni. Nem kedvezve indokolatlanul se egyénnek, se ál­lamnak, sem pedig a nemzetek feletti részérdekeknek. Megjegyezzük, hogy e harmónia érvényesítése már Krisztus eljövetele óta nem utópia, hanem immár az emberiség öröksége, amit ugyanakkor minden nemzedék­nek újra kritikusan át kell gondolnia és józan ítélettel valóra is kell(ene) váltania. 27 Vö. Vendemiati, A., Giutizia, responsabilita e verita, in Huntes Docete 59 (2006/2) 89. 28 Meggyőzően érvel mellette: Andicássy, Gy., Gondolatszabadság, szólásszabadság, nyelvszabadság, in lustum Aequum Salutare 11 (2015/3) 5-25. TEOLÖGi 56

Next

/
Thumbnails
Contents