Teológia - Hittudományi Folyóirat 50. (2016)

2016 / 3-4. szám - KÖNYVSZEMLE - Vincze Krisztián: Sren Aabye Kierkegaard: Lezáró nemtudományos utóirat

hét Jézus alakja, története kapocs a keresztény—muszlim párbeszédben. A könyv függe­lékben összegyűjtve közli azokat a Korán-idézeteket, melyek Jézusra utalnak - ez külö­nösen is fontos lehet az „átlag” olvasónak, akinek nincs Korán a polcán, de mégis kedvet kapott, hogy a vizsgálat tárgyát képező utalásokat folyó szövegként is elolvassa. A fejezeteken egységes módszer és jól követhető gondolatmenet vezeti végig az ol­vasót. Minden téma kapcsán először a vonatkozó koráni szúrákat látjuk, ezt követik a klasszikus koránmagyarázatok, lévén, hogy a cél a muszlim hagyomány megértése. Mind­ezeket az európai kutatásban felmerülő történeti-filológiai kérdések követik, melyeknek részét képezi a Mohamedet megelőző vagy a vele kortárs idők közel-keleti keresztény­ségének (tanításaiknak és - főként krisztológiai —vitáinak) ismertetése is. Áttekinthető képet kapunk a Mohamed számára elérhető hagyományokról, melyeknek részét képezik mind az Ószövetség, mind az Újszövetség és ennek apokrif változatai. A sokoldalú be­mutatás a szerző széles látóteréről árulkodik: mind a keresztény hagyományt, mind az iszlámot alaposan ismén, ugyanakkor hebraistaként olyan forrásokra és szakirodalomra is tudott támaszkodni, melyek a két hagyomány összekapcsolásához, hátteréhez a megszo­kotton túli adalékokat is nyújtanak. A gondolatmenetet pedig a logikus felépítés teszi követhetővé, érdekfeszítővé: először Jézus „bemutatását” látjuk a nevek-címek mögött, majd mintegy „kronologikus” sonendben találkozunk a rá és élete eseményeire utaló szövegekkel. A munka hatalmas forrásanyaggal és a korábbi szakirodalom anyagának ismeretével dolgozik, melyeket szakszerűen, érthetően, olvasmányosan alkalmaz. A felvetett kérdé­sek jelenleg is aktuálisak, jelentősek, s ezekre vagy egyértelmű válaszokat kapunk, vagy átlátható módon rajzolódik ki, hol fekszenek a jelenlegi ismeretek határai. A korábbi szakirodalomra építve, de a gondolatokat ütköztetve és meg-/feloldást javasolva az ered­mények előremutatóak, s a hazai szakirodalomban úttörőek. A kötet stílusa tetszetős. Kivitelezése, külleme esztétikus. Élvezetes olvasmány. Varsányi Orsolya . KÖNYVSZEMLE S0REN AABYE KIERKEGAARD: Lezáró nemtudományos utóirat (németből fordította: Rokay Zoltán) Lux Color Printing Nyomda, 2016 pp. 592 A keresztény ember hitének természete olyan keresztény filozófiai probléma, ami egy­folytában lekötötte a hívő filozófusok figyelmét. A Krisztus-követők hite, megélt hi­tüknek jellege és tulajdonsága az, ami eltérő hangsúlyokkal vagy akár teljesen ellentétes pólusokkal is megfogalmazást nyerhetett a különböző filozófusoknál. A skolasztika ide­jének mottója ezen a területen a fides quaerens intellectum volt, ami szemben állt a credo quia absurdum jellegű hitindoklásokkal. Kierkegaard egyértelműen az utóbbi hitfelfogást kép­viselte, hiszen szerinte a megtérés, a hitre való eljutás, a keresztény hit komoly felvállalá­sa racionálisan nem fogható fel; másrészt ezeket logikus gondolatvezetéseken keresztül biztosan nem vagyunk képesek mások számára közvetítem. Kierkegaard írásainak több­sége álneves írás volt, s még ha nagy különbségek is vannak közöttük tartalmilag és for­mailag, együttes céljuk még is csak az volt, hogy ábrázolják a kereszténnyé válás prob­227

Next

/
Thumbnails
Contents