Teológia - Hittudományi Folyóirat 50. (2016)
2016 / 3-4. szám - TANULMÁNYOK - Kránitz Mihály: Lundi Közös Állásfoglalás a keresztény egységről. Ferenc pápa és a Lutheránus Világszövetség nyilatkozata
Lundi Közös Állásfoglalás a keresztény egységről... KRANITZ MIHÁLY A szembenállást - és erre a felek egyöntetűen eljutottak — csakis a mindennapi megtéréssel lehet megszüntetni. Ennek hiányában ugyanis nem jöhet létre a kiengeszte- lődés. Ha viszont Isten szavára hallgatunk, akkor félre kell tennünk minden konfliktust, és elismerni, hogy „kegyelemből nyertünk szabadulást, hogy afelé a közösség felé haladhassunk, amelyre Isten szüntelenül hív minket”.14 Ferenc pápa az irgalmasság évére írt bullájában kifejtette, hogy „a megbocsátás a megtérés kezdete”, és „a bűneinkre adott megbocsátásnak Istennél nincsenek határai”.15 Rendkívül erőteljes és határozott a Közös Állásfoglalás kijelentése minden kényszerítéssel vagy erőszakos cselekedettel kapcsolatban: „Határozottan visszautasítunk minden gyűlölködést és minden erőszakot, a múltban és a jelenben, különösen is a vallás nevében elkövetett erőszakos tetteket.”16 3. EGYSÉGES TANÚSÁGTÉTEL ÉS PÁSZTORI FELELŐSSÉG Tanulva 500 év megosztottságának tapasztalatából, a Lutheránus Világszövetség é$ a római katolikus egyház, miután számot vetett ez azzal, hogy az elkövetett hibák és bűnök milyen súlyosan ártottak a keresztények közösségének, most az elmúlt évtizedek együttműködésére alapozva egy nagy elhatározással túllépnek a múlt eseményein, hogy együttesen tegyenek tanúságot Jézus Krisztus irgalmas kegyelméről. Ez a magatartás igazi ajándék a XXI. század számára, melyről már II. János Pál is beszélt, mert „a mindig új meglepetésekre kész Lélek kifogyhatatlan ereje vezet minket.17 * A Közös Állásfoglalás elkötelezettsége a tanúságtétel mellett Isten irgalmas kegyelméről rendkívüli módon és egybehangzóan találkozik Ferenc pápának az isteni irgalmasságot meghirdető szentévi gondolatával. A szentévre megjelent bulla kimondja, hogy „a mindennapokban éljük meg az irgalmasságot, mely az Atyától szüntelenül árad felénk”. Éppen ezért „engedjük, hogy Isten meglepjen bennünket, mert ő szeret minket, és meg akaija osztani velünk az életét”.15 A Közös Állásfoglalás evangélikusok és katolikusok vágyát mondja ki, hogy mielőbb valamennyi keresztény részesüljön az eukarisztia egyetlen asztaláról a teljes egység konkrét kifejeződéseként.19 * Már a II. Vatikáni Zsinat kijelentette, hogy míg a jelen helyzetben a katolikus egyház látható keretein kívül meglévő „elemek és javak” megteremthetik a kegyelmi életet, de a még meglévő akadályok legyőzésével „lassanként összegyűlik minden keresztény az egyetlen eukarisztia ünneplésére, és az egy és egyetlen egyház egységébe 14 Vö. Közös Állásfoglalás (A szembenállástól a közösségig-szakasz). 1999-ben az evangélikus egyházak és a római katolikus egyház aláírták azt a közös nyilatkozatot, amely kimondja: „Közösen valljuk, hogy egyedül kegyelemből, Krisztus üdvözítő művébe vetett hitben, nem saját érdemünk alapján fogad el bennünket Isten, és kapjuk a Szentleiket, aki megújítja szívünket, képessé tesz és felszólít a jócselekedetekre. Vö. Közös Nyilatkozat a megiga- zulás tanításáról, 15, Evangélikus Sajtóosztály—Szent István Társulat, Budapest 2000, 12. 15 Ferenc pápa, Misericordiae vultus, 23-24, Szent István Társulat, Budapest 2015, 30. 16 Vö. Közös Állásfoglalás (A szembenállástól a közösségig-szakasz). '7 II. János PÁL pápa, Novo millennio i neun te 12. A II. Vatikáni Zsinat elismeri, hogy más egyházakat és egyházi közösségeket „Krisztus Lelke nem vonakodik felhasználni az üdvösség eszközéül . Vö. I nitatis redintegratio, 3, Szent István Társulat, Budapest 2000, 254. '* Ferenc pápa, Misericordiae vultus, 25. 19 Vö. Közös Állásfoglalás (Kikötelezettségünk a közös tanúságétel me//eff-szakasz). 211 Vö. Unitatis redintegratio, 4. A Lumen gentium tanítja továbbá, hogy „az eukarisztia kenyerének szakramentuma ábrázolja és meg is valósítja a hívők egységét.” 165
