Teológia - Hittudományi Folyóirat 50. (2016)
2016 / 3-4. szám - TANULMÁNYOK - Kránitz Mihály: Lundi Közös Állásfoglalás a keresztény egységről. Ferenc pápa és a Lutheránus Világszövetség nyilatkozata
KRANITZ MIHÁLY Lundi Közös Állásfoglalás a keresztény egységről... A Közös Állásfoglalás lelkipásztori felelősséget lát annak megvalósításában, hogy „tökéletesen egyek legyünk az eukarisztikus közösségben”.21 A Lutheránus-Római Katolikus Egység Bizottság 1978-ban már foglalkozott ezzel a kérdéssel, és meg fogalmazta, hogy mennyire fontos az eukarisztikus közösség elérése, mely a keresztények teljes egységéhez tartozik, ám ez feltételezi a hitben való egységet is.22 A Közös Állásfoglalás nagyon világosan kimondja, hogy a teológiai párbeszéd útján szeretné ezen a téren növelni az ökumenikus erőfeszítéseket.23 A közös tanúságtételt a legfoghatóbban fejezhetik ki katolikusok és evangélikusok, ha védelmezik minden ember, de „különösen is a szegények emberi méltóságát és jogait, dolgozva az igazságosságért és elutasítva az erőszak minden formáját”.24 * Ferenc pápa már korábban óvott attól, nehogy „a keresztények közötti megosztottság jelei azokban az országokban, amelyek erőszakot szenvednek, újabb erőszakot váltsanak ki azok részéről, akiknek a béke aktív kovászának kellene lenniük”.21 A Közös Állásfoglalás ezt követően különös felelősséget vállal magára a teremtett világ megóvása érdekében, és elkötelezetten a jövő nemzedék egészséges környezete mellett imádságot kér „a szívek és az elmék megváltoztatásáért a teremtett világgal való szerető és felelős törődésben”.26 4. A KÖZÖSSÉG AZ EGYSÉG MEGTAPASZTALÁSÁNAK A HELYSZÍNE Az ökumenikus mozgalom lényege és célja a Krisztusban való egység felfedezése. Ali. Vatikáni Zsinat egyik célkitűzése volt, hogy helyreálljon az egység Krisztus minden tanítványa között.27 * Az ökumenizmus katolikus alapelvei között is egy hangsúlyos törekvés a Szentlélek működésének felismerése a hívek szívében, mert a Lélek kormányozza az egész egyházat, és „ő az egyház egységének lételve, mert ő teremti meg a csodálatos közösségi kapcsolatot a hívők között, és Krisztusban bensőséges egységbe ő hoz mindenkit".2* Ferenc pápa, aki már több alkalommal fogadott evangélikus egyházi vezetőket 21 Unitatis redintegratio, 22. 22 Vö. Lutheránus—Római Katolikus Egység Bizottság, Az eukarisztia (1978), 1, in Közös tanúságtétel, közös feladatok, 1—2. 25 1995-ben már 11. János Pál pápa is az egység felé vezető út feladatai között fogalmazta meg, hogy türelmes és bátor munkát igényel az eukarisztia titkának elmélyítése „ mint Krisztus testének és vérének szentsége, a dicséret áldozata az Atyának, Krisztus áldozatának emlékezete és reális jelenléte, a Szentlélek megszentelő kiáradása”. Vö. Ut unum sint, 79. A teljes egység ugyanis „az eukarisztia koncelebrációjában fog kifejeződni”. Vö. Ut unum sint, 78. '4 Vö. Közös Állásfoglalás (Elkötelezettségünk a közös tanúságétel mellett-szakasz). ■5 Vö. Ferenc pápa, Lvangeliigaudium (2013), 246, Szent István Társulat, Budapest 2014, 139. "'’Ferenc pápa 2015-ben Áldott légy... kezdetű körlevelében felébreszti a keresztények lelkiismeretét a globális környezetvédelem érdekében, mert nagyon drámai a jelenlegi helyzet: „Oly meggondolatlanul zsákmányoltuk ki a természetet, hogy fennáll a természet lerombolásának, valamint annak veszélye, hogy a temiészettel való visszaélés vétke magára az emberre száll vissza.” Ferenc: pápa, Laudato si’ (körlevél, 2015), Szent István Társulat, Budapest 2015. 27 Vö. Unitatis redintegratio, 1. ■* Vö. Unitatis redintegratio, 2. Az ismert evangélikus teológus, Oscar Cullmann (1902—1999), aki hivatalos megfigyelő volt a II. Vatikáni Zsinaton is, ajeruzsálemi Ökumenikus Intézet (Tantur) társalapítója, az egység öku- menizmusát a különbözőségben elfogadott egységben látja. Erről lásd: Cullmann, O., L’unité par la diversité, Cerf, Paris 1986. Az egyházi közösség ősmintája maga a teljes Szentháromság (Lumen gentium, 4: „az egész egyház mint az Atya, a Fiú és a Szentlélek egységéből egybegyűlt nép”). Az egyház egységéről Szent Ágostonnál lásd: Clemenzia, A., In unum con-venire. L’unttá ecclesiale in Agostino di Ippona, Gitta Nuova, Roma 2015. 166