Teológia - Hittudományi Folyóirat 50. (2016)
2016 / 3-4. szám - TANULMÁNYOK - Kocsis Imre: Az első tanítványok meghívása Máté evangéliuma szerint (Mt 4,18-22)
Az első tanítványok meghívása Máté evangéliuma szerint (Mt 4,18-22) KOCSIS IMRE megjegyzést tenni. A görög πέτρος (petrosz) főnévnek, amely korábban személynévként nem volt használatos, alapjelentése: „kő”. Persze sokféle árnyalat lehetséges, így a „drágakő" jelentés is. A háttérben az arám NDO ké/α forma áll, amely a Talmudban és a mid- rásokban szintén a „kő” értelemben szerepel, de a korajudaizmus irataiban (HQtgJób; arámHénok) a „szikla” jelentés is előfordul.9 Hogy a most meghívandó Simonra vonatkozólag mit jelent a név, az a 16,18-ban derül ki: Simon Péter lesz a Krisztus által építendő egyház sziklaalapja.10 Az evangéliumokban bemutatott tanítványok közül csupán Péterről állítható, hogy Jézus nyilvános működés kezdetétől egészen a jeruzsálemi beteljesedésig rendszeresen aktív szereplőként jelenik meg. A szinoptikus evangéliumok mindegyikében hangsúlyos mozzanatok: Péter az elsőként meghívott tanítványok közé tartozik (Mk 1,16-20; Mt 4,18— 22; Lk 5,1-1 1) és a tizenkét apostol listájában az ő neve szerepel az első helyen (Mk 3, 13—19; Mt 10,1—4), Lk 6,12—16). O az, aki tanítványtársai nevében megvallja, hogy Jézus a Messiás (Mk 8,27-30; Mt 16,13—16; Lk 9,18—21) és kiemelkedő szerepet kap a színeváltozáskor (Mk 9,2-8; Mt 17,1—9; Lk 9,28-36). Jézus szenvedésének idején gyengének bizonyul, de háromszori tagadását követően — amelyet Jézus korábban megjövendölt — őszinte bűnbánatot tart (Mk 14,26—31; Mt 26,30—35; Lk 22,31—34 // Mk 14,66—72; Mt 26,69—75; Lk 22,54—62). Figyelemre méltó, hogy a felsorolt mozzanatok többsége János evangéliumában is megjelenik: az elsőként elköteleződő tanítványok sorában ott van Péter is (Jn 1,40—42), aki később mély tartalmú hitvallást tesz Mestere mellett (Jn 6,66—69). Jézus megjövendöli tagadását, amely hamarosan be is következik (Jn 13, 36-38; 18,15-18.25-27). Bár nem mindegyik evangélista tesz róla említést, mégis kiemelhető, hogy a feltámadt Krisztus az apostolok közül Péternek jelent meg először. Ezt a tényt a Mk 16,7 sugallja, a Lk 24,34 viszont nyíltan állítja. Az 1 Kor 15,3—5-ben megőrzött hitvallás is Péter említi elsőként azok között, akiknek a feltámadt Úr megjelent. Péternek az ősegyházban betöltött vezető szerepe kétségen kívül áll, hiszen azt nemcsak az Apostolok Cselekedetei (1,15-22; 2,14-36, 5,1—11; 8,14-17; 15,6-11), hanem a páli levelek (lKor 9,5; Gál 1,18; 2,6-9) is tanúsítják. Máté evangéliumában többnyire a Péter, illetve Simon Péter megnevezéseket találjuk. A szövegünkben található megfogalmazás — „a Péternek nevezett Simon” - a 10,2-ben fordul még elő. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy azokban az esetekben, amelyekben Jézus közvetlenül Péterhez szól, a „Simon” megszólítás szerepel (16,17; 17,25). A fentebb említett, minden szinoptikusnál megjelenő mozzanat mellett mátéi sajátosságnak Kocsis, I., Péter alakja és szolgálata az Újszövetség tanúságtételében, in UŐ, Az üdvösség Igéje. Újszövetségi tanulmányok, Szent István Társulat, Budapest 2013, 191—207; Nyúl, V., Péter alakja a szinoptikus evangéliumok tükrében, Budapest 2013 (doktori disszertáció). 'A kéfa főnév etimológiájához vő. Cullmann, O., Art. Πέτρος, Κηφας, m 'HiWN I VI (1959), 99—112, 100; UŐ., Petrus. 12-13; Fitzmyer, J. A., To Advance the Gospel. New Testament Studies, Crossroad, New York 1981, 112-124; Pesch, R., Art. Κηφδΐς, in HWNTII (1981), 721-723; Hengel, M., Der unterschätzte Petrus, 31-37. 10 „Tn is mondom neked: Te Péter vagy, és én erre a sziklára építem egyházamat, s az alvilág kapui nem vesznek erőt rajta. ’ Egyértelmű, hogy a Πέτρος név „sziklaalap” értelemben jelenik itt meg. Simon mint kiválasztott tanítvány lesz az alap, amelyre Jézus az egyházát építi. Persze az egyház alapvetően Krisztusé: mindig ő az építőmester, de az építés során sohasem tekint el Pétertől mint alaptól. Krisztus tehát az egyház biztonságát és fennmaradását Péter által garantálja. A Péternek adott ígéret bővebb magyarázata a kommentárokon kívül a 8. lábjegyzetben említett művekben is megtalálható. 145
